JÓN ÚR VÖR

Életed

Az élet magántulajdon.
Tiéd.
Te éled.

S a boldogság?
Egyedül
senkié.


Hajad

Valaha hajad hálójával
fogtad ki
tekintetem.
Kakukkfű-illata
őrzi még
azt a percet.

Kezeid fészkében
két pettyes tojás:
törékeny szívünk
ujjaid
meleg
szárnya alatt.


Versírókról

1
A versírónak még életében
meg kell halnia ahhoz
hogy szikrázó tűzmadárként
feltámadhasson.

2
A versíró oly naiv kérdéseket
tud a magas mennyeknek szegezni
hogy a Mindenható is
zavarba jön.

3
A versíró
honatyáink
lelkiismerete:
- sosem lehet nyugodt.


Pihentesd szárnyadat

Pihentesd szárnyadat versemben
fáradt kis madár
útban reggeltől estig.

Támaszkodj napraforgóm botjára
egy pillanatra csillag
röptödben időn és téren át.

Mint fűszál a halál tengerének partján
kötődik gyökeréhez ki sehová nem készül.
Senki nem kérdi tőle honnan jön s miért.


Oly sokat adsz

Oly sokat adsz
azzal
hogy vagy nekem

nem is tudtam, hogy mindez hiányzott
amit kapok
bármily
szegény vagyok.

Pedig még soha nem lehettem
ennyire gazdag.