2000/3 Július-Augusztus-Szeptember

Brazil irodalmi körkép

Francisco Alvim (Araxá, Minas Gerais, 1938- ) Költő. Jelenleg diplomataként dolgozik.

Paulo Leminski (Curitiba, 1945 . Curitiba, 1989): költő, alkalmi újságíró, aki azonban leginkább irodalmon kívüli tevékenységekkel foglalkozott.

Duda Machado (Salvador, Bahiy, 1944-): költő. Társadalomtudományokat tanult, majd részt vett az un. "tropikalista mozgalomban", több kiemelkedő dalszöveget is írt. A hetvenes években Rio de Janeiro-ban a Pólen c. avantgárd költészeti folyóiratot szerkesztette.

Ruy Vasconcelos de Carvalho (Ceará, 1963-): költő, középiskolai tanár. Hosszabb külföldi tanulmányok után, 1992-ben Fortalezaban telepedett le. A helyi sajtóban jelenteti meg verseit, riportjait, krónikáit és fordításait.

Rubem Fonseca: (Juiz de fora, Minas Gerais, 1925-): elbeszélő és regényíró. A filmszerű megjelenítés hatását magán viselő elbeszéléseiben elsősorban Rio de Janeiro külvárosainak közegét, a kisszerű tolvajok, profi bokszolók, lecsúszott polgárok világát jeleníti meg, sokszor a brutalitásig szabados nyelvezettel. Regényeiben a bűnügyi elemek uralkodnak, talán legjelentősebb műve a Vargas elnök utolsó napjait detektívtörténetbe ágyazva elbeszélő Agosto (Augusztus, 1991)

Dalton Trevisan (Curitiba, 1925-): író. Rövid expresszionista elbeszéléseiben a modern nagyvárosi ember - elsősorban szexuális eredetű - szorongásait vetíti ki.a

Ivan Lessa (Săo Paulo): Újságíró, folyóirat- és TV-szerkesztő. Elbeszélései elsősorban folyóiratokban jelentek meg.

2000/4 - Október, November, December

JÓN ÚR VÖR (1917-2000) Az első izlandi modernista, aki merészen szakít a tradíciókkal: verseiből elmarad a rím, az asszonánc és a szabályos ritmus. A megszokott, ünnepélyes retorika helyett csendes érveléssel fordul olvasóihoz. Húszéves korában jelent meg első verskötete, a Kopogtatok (Ég ber ađ dyrum, 1937). Kilenc gyűjteménye több kiadást megért. 1999 decemberében, pár hónappal halála előtt, maga állította össze e kis válogatást a Magyar Napló izlandi anyagához.

SNORRI HJARTARSON (1906-1986) Festőművész, költő, prózaíró. 1944-ben jelent meg első lírai gyűjteménye (Versek /Kvaeđi). Egyetlen regényét norvég nyelven írta (Magasan repül a holló / Hřit flyver ravnen, 1934). Negyedik verseskötetével (Őszi sötétség borul rám / Hauströkkriđ yfir mér, 1980) elnyerte az Északi Tanács irodalmi díját.
(Az itt közölt versek az 1980-ban megjelent gyűjteményes kiadásból valók.)

SVAVA JAKOBSDÓTTIR (sz. 1930) talán a legismertebb izlandi nőíró, a hatvanas évek hangadó avantgardistáinak egyike. 1965-ben debütált, azóta egész sor regénye, novellagyűjteménye, meséskönyve, tanulmánya, esszékötete jelent meg. Több irodalmi díjban, kitűntetésben részesült.
Az itt közölt írást - eredeti címe: Tiltekt - a Gefiđ hvort ödru... című novelláskötetből (Reykjavík, 1982) vettük át.

INGIBJÖRG HARALDSDÓTTIR (sz. 1942) költő, újságíró, műfordító, rendező, színházi kritikus. 1994-től 1998-ig az Izlandi Írószövetség elnöke. Sok évet töltött külföldön. Élményeit részben verseiben dolgozta fel. Öt verseskötetet publikált eddig. Nemrég készült el Dosztojevszkij Ördögökjének új fordításával.

FRÍDA Á. SIGURĐARDÓTTIR (sz. 1940) 1980-ban debütált. Két regénye, három novelláskötete jelent meg eddig. Fenti írása a '84-ben kiadott Az ablaknál (Viđ gluggan) című gyűjteményéből való.

EINAR MÁR GUĐMUNDSSON (sz. 1954) Neves izlandi költő, prózaíró. Öt verskötete jelent meg eddig. 1995-ben az Északi Tanács irodalmi díjával tüntették ki.
(A közölt verseket A zűrzavar kellős közepén [Í auga óreiđunnar] című, 1995-ben kiadott, valamint a Van valaki itt a ruhaüzletben? [Er nokkur í kórónafötum hér inni] című, l980-ban kiadott verseskötetekből fordítottuk.)

VIGDÍS GRÍMSDÓTTIR (sz. 1953) középiskolai tanár, költő, prózaíró. 1983 óta több verseskötete, novellagyűjteménye, regénye jelent meg. Utóbbiakból egyet színpadra is átdolgoztak. 1995-ben elnyerte az izlandi írószövetség nagydíját.
Az itt közölt írás a Vaknađu Đyrnirós, a Tíu myndir úr lífi đínu című, 1983-ban kiadott gyűjteményből való.

THÓRARINN ELDJÁRN (sz. 1949) humoros karcolataival, novelláival vált népszerűvé. Két novellagyűjteménye és két regénye jelent meg eddig, de verseket, színdarabokat is ír. Lírája modern tartalma mellett klasszikus formákat követ.
Az itt közölt novella eredeti címe: Hlátur óskast, mely az 1981-ben megjelent Ofsögum (Szertelenség) című gyűjteményből való.

SILJA AĐELSTEINSDÓTTIR a Reykjavíkban megjelenő Visir napilap irodalmi rovatvezetője, újságíró, irodalomtörténész, színházi kritikus, a Nordisk Litteratur skandináv irodalmi szemle munkatársa.

SIGURĐUR A. MAGNÚSSON (sz. 1928) Izland egyik legsokoldalúbb alkotója: költő, novellista, regény- és színműíró, újságszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár, műfordító. Majd az egész világot bejárta, lektorként évekig dolgozott külföldön. Regényei több kontinensen a bestseller-listákon szerepeltek.

EMILIO LUSSU (1890-1975) írói munkássága mellett tevékeny életet élt: harcolt az első világháborúban, a fasizmus idején kitelepítették, külföldre szökött, mozgalmat és pártot alapított, részt vett az ellenállásban, parlamenti képviselő volt. Fő műve az első világháborús élményeit elbeszélő Un anno sull'Altipiano (Egy év a Fennsíkon) című regény.

IGNAZIO DELOGU Algheróban (Sassari járásában) született 1928-ban. Egyetemi tanár, továbbá művészeti- és irodalomkritikus. Kiemelkedő olasz műfordító. Olasz nyelvű művei: Specchio vegetale (Növénytükör) - 1980, Tre racconti postgotici. Le parole gelate (Három postgotikus elbeszélés. A jeges szavak) - 1983, Elegia corporale (Testi elégia) - 1984, Bestiario urbano (Városi bestiárium) - 1984. Acotral (Acortal) Szárd nyelvű versei nem jelentek meg önálló kötetben.

FRANCESCO MASALA 1916-ban született, tanított, újságírói és kritikusi munkát is folytatott. Főképp költőként ismert, de drámát és prózát is írt. A fehérajkúak (Quelli dalle labbra bianche) egyetlen regénye, 1962-ben jelent meg, színpadi változata Masala drámaírói munkásságának elindítója volt. Magyarul Azok a fehérajkúak címmel verseskötete jelent meg 1975-ben. A szerzőnek A fehérajkúak című regénye, amelyből az itt közölt részletet Szénási Ferenc fordította, 2000 decemberében jelenik meg az Olasz Intézet és a Noran Kiadó gondozásában kétnyelvű kötetként.

BENVENUTO LOBINA VILLANOVA Tulóban (Cagliari járásában) született 1914-ben. 18 éves koráig földművelők és pásztorok között élt. Autodidaktaként tanult, ezután Cagliariban dolgozott mint közalkalmazott és postai hivatalnok. 1933 óta számos folyóirat munkatársa volt, például az "S'Ischiglia"-nál is publikált. Művei kivétel nélkül szárd nyelven születtek. Említésre méltó a Terra, disisperada terra (Föld, kétségbeesett föld) - 1974, valamint a Pro cantu Biddanoa (Egy dal Biddanoa-nak) - 1987.

GIOVANNI ANTONIO MURA (1879-1943) pap, újságíró, költő és elbeszélő. A "Nuraghe" című szárd kulturális folyóirat rendszeres munkatársa.

GIUSEPPE DESSÍ (1909-1977) szárd tanítói és tanárai segítségével korán világirodalmi tájékozottságot szerzett, egyetemi évei után hamarosan Rómában telepedett le. Folyóiratok és az olasz televízió számára is dolgozott. Magyarra is lefordították műveit: Il disertore (A katonaszökevény), Paese d'ombre (Árnyak földje), I passeri (Verebek) című regényeit és néhány elbeszélését.

FRANCESCO ANTONIO MANNU (1758-1839) nemesi származása ellenére nemcsak egy földbirtokosok elleni lázadás szervezője volt, hanem a több nyelvre lefordított és "szárd himnusz"-ként emlegetett A sos feudatarios (A nagyuraknak) című vers szerzője is.

SERGIO ATZENI 1952-ben született Cagliari járásban és Szardíniában is halt meg, fiatalon, 1955-ben. Rövidebb és hosszabb elbeszéléseket, kisregényeket írt olasz irodalmi nyelven: Il figlio di Bakunin (Bakunyin fia), Bellas mariposas, Il quinto passo ŕ l'addio (Az ötödik lépés az istenhozzád), Passavamo sulla terra leggeri, (Könnyeden jártunk a földön).