Magyar NaplóBÁGER GUSZTÁV
Bevásárlás
"Azok menő hajcsatok!"-
nem vehetem meg neked:
hajad elvitte a szél,
fejed ködben szédeleg.
Szemedben régi fények,
bár csontjaid fakók -
e drága ékszerüzlet
hagy még rabolnivalót.
Már az se
Húsvéti asztalok
fűzfakosár selymében
zöld csikótojás
tóban fürdő simaság
zászlóból kicsavart női test
Engem már az se zavar
ha kakasok ébresztenek
s kikelsz a szétfutó ágyból
francia balkonra lépsz
jeltelen bűnök jeleként
új zászlót bont kezed
Szél-játék
Nagy papír
kergeti
a kicsit
A kicsi
elugrik
becsapja
A szél fa
kérgére
ragasztja
Vízcsepp tűje
fénnyel
szögezi
Tanács minden
korok politikusainak
Most van soha!
A Pompidou Center-ben
"Gázt minden emeletre"
Duchamp
Lékeltek, lékeletlenek,
zöldek, kékek, ezüstök,
drótok, vékonyak, vastagok
viszik a levegőt, gázt, füstöt.
Jó gazdálkodó módjára
fuvaroztatnak a testek -
ígéretes örök pályák,
simák és rugalmasak.
Test-belül lélegzik minden:
önnön fényébe szorulva.
Magyar színház
Balettcipőben (bazalthegyen)
búvárruhában (békatóban)
teniszütővel (kirakatban)
- csak képességet adtál hazám
s cserébe én "hűséges fiad"
a lehetőségért maradtam
És most négyszer minden héten
párolt szőrgombóc az étkem
- egy lyukas gyomrú darabban
Világima
A legszegényebb országok
adósságának elengedéséért
Ti a diagnózis rózsafüzér-morzsolói
pénzügyi tervek madár-röptetői
Világ-szegénység hulla(dék)-égetői
koaliciók pókháló-szövői
globális lendkerekek forgatói
itt az aranyszegélyű táblák alatt
a nagy kihívások termében
indián-színes textíliák
fehérre fényesített
linea-zászlók előtt
Ti az aranyborjú szájának nyitogatói
bányáitok legmélyebb bugyraiban
szánjátok meg egyszer a világot
szánjátok meg egyszer
(Az IMF és a Világbank évi közgyűlése,Washington, 1999. szeptember 26-30.)
