Anna Frajlich

Táncom városa

Sietősen összetákolt Árkádiám
az első és a második száműzetés között
ugyanolyan szép és méltóságteljes
mint egy ősi udvar hársakkal körtefával
az én németek-után-maradt deszkákból rakott Árkádiám
ahol minden tányér más-más étkészletből való
tele van csönddel - a csönd teljes itt
és kísér engem
a világ állomásain
hogyha pipacsot szedek
vagy tangót táncolok.
Már dallamot váltott a zenekar
mindenki rég más ütemre táncol
de itt - zsong az iskola folyosója
falánk sirályok repkednek az öböl fölött
meg a kikötőbástya fölött a város közepén
amely város maga is kikötőkapu
furcsa kikötni itt ahol
már semmi sem vár
ahová nem lehet mert nem kell
visszatérnem

Thanatosz

A halál velünk van
- jelen van -
észrevétlen
bennünk érik meg az orgonabokorban
vagy a csillagfürtvirágban
és sokáig szépnek tűnik
mígnem ősszel illatából
bűz lesz
bódító büdösség

a halál velünk van
- jelen van -
Mozart is megénekelte
mint a fekete rózsa álmát
amelyet senki sem ismer
és ami olyan mint a forró láva
amely fojtó köddel elönti
a föld utolsó lélegzetét

jelen van a halál

Eurüdiké megtalált levele

Hát mégis megvagy
a láb belesüpped
a magra kész nedves talajba
gyengéd vagy és jó
nem vártalak
ebben a városban mely oly dermedt mint kezed
amit szeretetlen emelsz imára
de itt vagy mégis
arcom belefürösztöm
a virágzó meggyfa zsenge ágabogába
fénnyel öntöd el homályos testemet
az izzadságcsöppek sósak mint az óceán
lélegzeteddel számolod a forró időt
a vér csendünket mint kendőt tépi szét
de megvagy mégis
hisz megtaláltalak ebben a hidak
karjaitól leláncolt városban
ne tarts fájdalomtól
amit belém vetettél
maradjon csak néma a völgy
s a lombtalan a mozdulatlan fák
a titkos fészkek melyekben nincs madár
se fájdalom
ne félj
valamit hozok
amitől felzengenek majd
mind a tél dérlepte húrjai

GÖMÖRI GYÖRGY fordításai