1951_12. [1]

Fodor András naplója - 1951. december 6. csütörtök

Ma az olasz irodalom kerül szóba: Carducci, Leopardi, Pascoli. Az ökör c. vers, melyet olaszos osztálytársaimtól hallottam, szerinte nagyon szép. Idézi eredetiben. Éppen D'Annunziónál tartunk, amikor Sárosi is megérkezik. Az Öreg szerint D'Annunzio tehetséges költő, de fantasztikus csepűrágó. Villája kertjébe egy valóságos hadihajót vitetett fel, s úgy élt, mint egy reneszánsz főúr.

Bálinton látszik, hogy fáradt. Izgulok érte, hogy mielőbb forduljon feléje a figyelem. A közelmúltban zajlott I. Magyar Zenei Hét témája szóhoz juttatja őt is. Megegyezünk abban, hogy ez a cécó is csak arra volt ürügy, hogy Bartókot, Kodályt lejjebb szorítsák. Kodályt találékonyan, a tanítványain keresztül támadták. Járdányit például azért, mert a pentaton népzene ősibb, értékesebb volta mellett ki mert állni. S már-már mulatságos, hogy Szervánszkynak ugyanazt a művét, melyet két éve Csulaki professzor mint példaszerűt megdicsért (Vonószenekari szerenád), Hrennyikov most mélységesen elítélte.

Fülep nem feledkezik meg róla, hogy Bálint ma elhozta a furulyáját. Kár, hogy most nem megy neki úgy a játék, mint máskor. Fáradt is, gyakorlatlan is, de a Porondos víz martján-nal igencsak megfogja Fülepet. Még egyszer el-fúvatja vele, s később is egyre biztatja, játsszék még. Sőt annyira izgalomba jön, hogy előkeresi saját eredeti, ötlikú somogyi kanászfurugláját. Bálint próbál rajta játszani, igen szép halk hangja van, valami víz alatti mélyvilágból hírt hozó. Előkerül a billentyűs ébenfa furulya is. Látva, hogy Bálint lelkesedik érte, ráhagyományozza a hangszert.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Juhász Máté [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.