Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Fülepnek, ki mai egyetemi óráján a XVIII. századi angol irodalmat fejezte be, s nagy odaadással olvasta, fordította Burns Mouse és Mary in Heaven c. versét, estére a tegnapi írószövetségbeli Déry-vita emlékét hoztuk. A nagyok közül is ott voltak néhányan, például Illyés, feleségestül. Érdekes jelenség volt Kassák, kopottan, nyakkendőtlenül, régi szabású, begyűretlen tetejű kalapjában. Mögöttük ült Zelk, Juhász, Thury Zsuzsa.
Nagy Péter a Felelet c. regény vitaindítója, elég kesztyűs kézzel bánt Déryvel, Vértes György azonban igen éles hangon támadta, kétségbe vonva még azt is, a varjak télen csakugyan leszállnak-e az országútra. Egyetemista volt a következő szónok. Annyira hatástalan, hogy kétszer is belefojtották a szót türelmetlen tapssal. Csak Veres Péter erősködése teremtett némi fegyelmet. Déry mindeközben úgy ült az asztalnál, mint a Himnuszban a balsors, mintha egész mivoltával azt jelképezné: Hát érdemes volt? Érdemes itt írónak lenni?
A méltatlan beszédek után Zelk spontán kiment az előadói asztalhoz, s lesöpörte a korábbi felszólalásokat. Ettől kezdve csupa dicsérő vélemény hangzott el a Felelet-ről. Sarkadi Imre és Mészáros István már világirodalmi szempontokat is fölröppentett.
Ha már vitáról van szó, eláruljuk Fülepnek, Basch Lóránt mennyire méltatlankodik, amért jó barátját, Pogány Ö. Gábort olyan kegyetlenül megtámadta a múltkor. Fülep ugyan elismeri, kevesebb indulattal jobban célba talált volna, így a sajnálat is a megtámadott mellé állított néhány fültanút, de házigazdánk sérelmén csak mulat.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap