Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Latortól levelet kaptam: május elsején végleg Pestre költözik. Csanak Dóra ugyanarról az akadémiai Lenin-ünnepről jött, ahonnan Fülep ment most haza autón. Weöresék is várhatók ma a Széher útra. Érkezésükig kell beszámolnunk a minket illető újságokról.
Sanyi Jeszenyin-fordításokat, Amy saját verseit küldte előzetesen Visegrádról. Érdekes beszélgetés támad Jeszenyin Ürügyén az orosz nyelvről. Fülepnek nem tetszik az orosz sorok túlságosan ritmikus, szinte szaggatott volta. Iskolásnak érzi. (Valójában az orosz hangsúly nagyon is változatos. Milyen szépen mondta Puskin nyelvét Baleczky Emil, orosztanárom!) Még érdekesebb téma Walt Whitman. Sanyi szerint Whitman egy zseniális, ősi költőtehetség és egy suszter keveréke. - A meghatározás igen egzakt! - bólint Fülep, s hosszasan indokolja, miért elválaszthatatlan a szabad vers fogalma az amerikai költőtől. Sokan próbálkoztak vele, de senki sem tudott a nyelvvel úgy bánni, mint ő. S mindez a nagy lendület, hevület, ami ebben a pusztában elbődülő oroszlánban volt, azért is természetes, mert a korabeli Amerikára nagyon jellemző. Volt valami igazi hősiesség, valódi demokratizmus azokban az emberekben, akik nekivágtak az irdatlan újvilág meghódításának, ahol minden legalább kétszer akkora volt, mint Európában: a folyók, a fák. így aztán az ember azokat a költői részletek melletti laposságokat is más szemmel nézi Whitmannél. Hajlandó föltételezni, hogy tudatos költői szándékról van szó.
Weöresék érdeklődnek az idei Várkonyba menetelről. Ők is szeretnének csatlakozni. - Kérem, nagyon örülök, de hely nem lesz az autóban ... (Merthogy abban mi megyünk.) Hát addig még alakulhat a dolog - mondják Weöresék. - Igen, igen - bólogat a mi Fülepünk de nem valószínű, hogy a technika fejlődni fog odáig.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap