1956_03. [1]

Fodor András naplója - 1956. március 9. péntek

Az áprilisi számot csináljuk. Szó kerül Weöres általam javasolt verseiről. Király kijelenti, hogy ő ezekre teljesen süket. Hosszú idő óta először tapasztalom, hogy ítélkezésében, magatartásában valami fölvettség, csináltság van. Úgy olvassa a Mária mennybemenetele első sorait, mintha a költemény minden egy szava fertőzne. Mondja is aztán, hogy ő Rimbaud, Apollinaire, Éluard versei mellett is elment, József Attila Eszmélet-ét sem szereti. A verset szerinte gondolat és emberi szenvedély hevítse. - S ha valakinek meghal az anyja, és verset ír, ott eleve nem feltételezel szenvedélyt? - kérdem. - Ki fog derülni - ingerkedik Szabó Ede -, hogy e kor József Attila melletti legnagyobb költője Weöres volt. - Én ez ellen halálomig tiltakozom! - fakad ki Pista. Az ügy még sincs elveszve. Ungvári hajlandó volna írni Weöres verseiről. El is kéri tőlem az Elysium és a Fogak tornáca kötetet.

Királyt közben Urbán Ernő keresi, s jelenti, hogy Walter Ulbricht kongresszusi beszámolójában Sztálin bűneiről is nyíltan beszélt, s véghezvitte a bálványrombolást. Pista szerint ez is csak a Német Kommunista Párt belügye.

Télies, hűvös estében Dóra ballag velünk a Széher úton. Lakásügyük jelenleg úgy alakul, hogy ideiglenesen albérletbe költöznek a Keleti Károly utcába, s nemsokára összeházasodnak.

Fülep Weöres Sanyi versküldeményéből csinál bemutatót. Legelőször fölolvassa a kísérő piszmákat. (Csuda jóízűen tudja kiejteni ezt a szót!) Sanyika mulatságos költőiséggel vázolja műveit, kivált az Utcazaj c. halandzsaverset. Nagyjából így: négytételes, mint egy zenemű, az allegróban a tétel fölött sötét szófelhő úszik, zöld színű szótörmelék villog... a fináléban biblikus szörnyek gomolyognak.

Amy Sanyi költészetének impresszáriójaként nyilatkozik a megjelenés dolgáról. Szerinte a "Napernyőt" kéne szorgalmaznom, az mégis mutatna Sanyi költészetéből egy "narancsgerezdnyit". Fülep viszont velem együtt hallani se akar erről, a Mária mennybemenetele közlésében viszont nem bízik, a most küldöttek közül ajánl néhányat (Ars poetica, Tatavane királynő éneke).

Keleti témák emlegetésével jutunk el a török, szanszkrit, asszír írások titkához. A krétai írás még mindig megfejtetlen. Kréta egykori csudálatos jólétéről hallunk. Szecessziós divatuk, aszimmetrikus díszítéseik s egyéb tárgyi bizonyítékok magas és különleges kultúrájukról tanúskodnak, olyanfajta dekadenciáról, ami nem is rövid ideig, huzamosan tartott. Aztán jöttek a görögök és a dórok, s elintézték őket... - Azok is milyen kegyetlenek tudtak lenni a hódításban! Trójában is mit műveltek! A gyerekeket a falhoz vagdosták. (Első eset talán, hogy a görögökről rosszat mond.)

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Kovács Nikoletta [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.