Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Jól elszórakoztatjuk Fülepet fonyódi élményeinkkel. A somogyi írókról való beszámolóm benne is tanulságokat ébreszt. Összehasonlításul fölidézi a századelő Magyarországát és Budapestjét, amiben volt Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Móricz, Rippl-Rónai, Ferenczy, Medgyessy (szegény Feri bácsit éppen ma temették), Bartók és Kodály... és mégis, ő abból is menekülni akart. Bizony nehéz elképzelni, valamirevaló művésznemzedék is hogy fog felnőni a mi életünkben?
Már a múltkor emlegette Fülep, hogy leveleiből néhány érdekességet átadna az Akadémiának, most, íme, itt vannak a levelek! Már a nevek is nagyon izgalmasak: Boutroux, Bergson, Höffding, Poincaré, Gordon Craig, Duse, Amendola... A magyarok közt: Kosztolányi, Rippl-Rónai, Kiss József, Egry, Ady, Ódry... - Rengeteget dolgoztam vele - mondja az Öreg mosollyal a bajusza alatt. Nyilván olvasta és élvezte őket. Ezt érezni abból is, ahogy G. Craig néhány levelét vagy Kiss Józseféit fölolvassa. K. J. kerek perec fölajánlja neki (1907-ben!) A Hét szerkesztését, csak az kell hozzá, hogy a szíve inkább Nagybecskerekre húzzon. - Akkor voltam huszonkét éves - mondja nem kis büszkeséggel és azt válaszoltam: megyek Párizsba, és vissza se jövök.
Kaján jókedvvel olvassa föl Kosztolányi, Rippl-Rónai és Egry leveleit, s végül némi szarkazmussal Adyét. "Kedves Fülepfiú ...", így kezdődik, s kéri, mentse ki őt valami társaságban való részvételtől. A levél után még néhány gunyoros megjegyzés hangzik el a Bölönire utalt Adyról, a "nagy dekadens költőről", amilyennek akkor mondták - ki Párizsban valójában nem tudott maga megrendelni egy ebédet sem.
Nagy élmény nézni a régi kincseire rátalált Öreget, amint vidoran nyúlkál bele egy-egy tasakba, előhúzva egy-egy különösen érdekes levelet: - Ez a legremekebb! (Rippl-Rónai lúdtollal rajzolt episztolájára mondja, amiben roppantul hálálkodik A Ház c. folyóiratban megjelent cikk őt érintő részéért, holott F. őt ott igencsak helyre tette, az impresszionisták második vonalába. Erről az írásról mondta Bernáth, ha ő ezt akkor olvashatta volna, egész pályája megváltozik.) - Pedig rossz cikk! Huszonkét éves koromban írtam.
Ami ezekből a levelekből fölsejlik, tökéletesen igazolja az Öreg századelő termékeny klímájába visszasóvárgó sóhajait. Abban is igaza van, hogy ma nem születhetne meg Cézanne, Baudelaire, Rimbaud... - persze a panaszra könnyen rá lehetne mondani: történelmietlen gondolkodás.
Bodnár Gyurka jön hozzám Hernádi-novelláért. Antológiát szerkeszt az Olcsó Könyvtár számára. A csillagszekér kocsisá-t ő is nagyon szépnek, beválogatásra méltónak találja.
Este irány Hernádiék: az ő írásaiból ismerős a Keleti pályaudvar zavaros környéke. A Fekete almavirág árusa helyett kofa akarja ránk tukmálni áruit. A gazda már a folyosón meglát bennünket. Szelíden nyekereg, sír a Sárosi Zsófival egyszerre született, immár egészséges kislány, aki azóta felszívódott fejsérüléséveI annyi izgalmat okozott. Rendkívül jólesik elbeszélgetni a nyugodt, higgadt, kedélyes házigazdával. Jó hallani, hogy írói pályája föllendülőben van (antológiák, irodalmi est, rádió), kötete is készül, tán végül filmjéből is lesz valami. Nagyon benne van már az irodalmi berkekben, főként a Belvárosi kávéház körüli zajlás révén.
Egyre többen ismerik és elismerik. Sükösd, az új helyzet Ungvári Tamása kijelentette, hogy a három legtehetségesebb novellista: Tóth Laci, Moldova és ő.
Szívből tudok örülni minden apró sikerének. Annál szomorúbb, hogy Csanády Jancsi emberileg, költőként is megállt. Vajon mi lehet vele, mért nem jelentkezik?
Csillag Vera vállalta kötetem címlap tervét.
Simon Pista dedikálja szép kiállítású válogatott verseit. Nagyon kedves hozzám, szinte minden alkalmat megragad, hogy mondjon valami kedvezőt, most például azt, hogy Juhásszal s vele együtt bekerültem a VI. osztályos tankönyvbe. S amikor Szeberényi szerkesztőtársa régi írásait kezdi dicsérni, áthárítja a dicséreteket rám, rosszallóan emlegetve a körülményeket, hogy én akkor meg se jelenhettem.
Most hallom, hogy 1953 elején, amikor verseket kért tőlem Király, ő elmondta neki, közös visegrádi üdülésük során milyen jó véleménnyel volt rólam Németh László. Ettől Király igen lázba jött.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap