1962_03.[1]

Fodor András naplója - 1962. március 14. hétfő

Összeírom megint az "állománygyarapítási munkakör" feladatait - több mint harminc pontban -, amiket egymagam látok el. Új igazgatónk, Barabási Rezső kemény kobakjába próbálom elültetni a gondolatot: adja mellém segítségül Iszlai Zoltánt, akit javaslatomra sikerült már átmenteni a Széchényi Könyvtárból a Múzeum utcába. Major Sándortól, ki évfolyam társa volt, már a Csillag-időkben tudtam róla, hogy kísérletezik versekkel. Érdeklődésemre most újra versel. Ügybuzgó és intelligens fiú, gyors, mint egy atléta.

Szép a havas úton együtt ballagni Füleppel (jobbról Beney Zsuzsó, balról én, mindketten szólóban), de ő méltatlankodik a renitens idő miatt. Hanyadik tél ez már az idén!

Bent mesélem el a szolnoki Új Írás-esetet, tőlem telhetően szemléletesen.

Dórát is megbeszéljük. Zsuzsó szerint az ő tragédiája nem itt kezdődött. A mi nemzedékünk évekkel ezelőtt megfeneklett, elrontotta az életét. Fülep idegrendszeri problémára gyanakszik, de Zsuzsó visszatér a közös nemzedéki tragédiára. Szinte mindannyiunkat szerencsétlennek látja, kivétel talán csak én vagyok, aki Sárikának köszönhetem megmenekülésemet. Van ebben valami igazság. Zavaró viszont, hogy a diagnoszta ezáltal saját férjére is rak valami kimondatlan, de annál súlyosabb vádat.

Camus kerül szóba. Az emlegetett A pestis-ről viszolyogva nyilatkozom. Mondatai ugyan mintha gyémántvágóval volnának kimetszve, de a vállalt allegória túlságosan megköti az író kezét. Helyzetei, alakjai, legföljebb érdekesek, de nem igazak. A pusztulásnak ez a "Passiója" mennyivel kiszámítot­tabb, külsődlegesebb, mint például Antoine halála A Thibault család-ban. Nem tudtam együtt lelkesedni Hernádival, akitől a könyvet kaptam, inkább Fülep fanyarsága jutott eszembe, aki a Közöny-t olvasva csodálkozott a Nobel-bizottság döntésén. Zsuzsónak éppen a gyémántkeménység mögötti felelősség tetszik. Ha bele vagyunk dobva az életbe, belső kényszerből csinálnunk kell mégis a dolgunkat. Említ egy Camus-novellát is, amiről pár napja Tornai mondott hasonló dicséretet.

Fülepet Faulkner Light in August-jára kapacitálom. Neki, úgy látszik, a Sanctuary a kedvence.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Wágner Sára [2013.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.