Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Bejelentkezem Fülepnél. Amint sejthettem, Weöres Sanyi leleplezte előtte az Életünk-ben végre megjelent, 1952-ben írt, átjavított, de Fülep által ismét elvetett róla szóló verset, Az ember-t. Föl is olvasta, s neki így hallásra tetszett. Hiába mondom, hogy kétszer előzőleg már megbuktam vele, ő most úgy véli, bevehetném kötetembe. Sapientis est consilium mutare ... Hát, majd a következő kötetbe. Annyit megért a közlés, hogy az engedélyt megkaptam.
Hernádi el van keseredve: Simon megint vissza akar lépni regénye közlésétől, pusztán amért Köpeczi külhoni nyilatkozatokra célzott; kiadatlan művek vannak itt: Mészöly és Hernádi regénye. Beszélek Pistával. Zavartan magyarázkodik, de hágy némi reményt a kegyelemre. Együtt ebédelvén a Lidóban, ezzel nyugtatom barátomat, biztatva még arra is, ha minden kötél szakad, forduljon még egyszer Köpeczihez. Lehetetlen, hogy a Folyosók kiadatlan maradjon.
Amikor kilépünk az utcára, Sánta Ferencbe ütközünk.
Össze kéne jönni! - mondja, de őrajta van a kezdeményezés sora, ezt mondom is neki. Közben érzékelem a közte és Gyula közti feszültséget.
Nem akartam mondani neki, milyen rossz a Húsz óra.
Hát rossz? - De nagyon! - Nekem más a véleményem. Olvastad egyáltalán? - Kétszer is! Minden a nagy szent igazgató Jóskára van benne kitotózva, és rossz a forma, a párbeszédek.
Nem megy ki a fejemből a pályatársi elfogultság. Persze lehet, hogy Sánta se vélekedik különben Gyula legjobb dolgairól.
A "fülepi menetbe" Dóra, Géza csatlakozik először nyárias könnyedséggel, később Beney is előkerül. Kormos csak lejtmenetben ér el bennünket. Fülep napsütötte és fiatalos, sokat beszél Párizsról, a kerületi búcsúkról, ahol olyan arcokat látott, mikből megértette a nagy francia forradalmat.
Kormos Pistával vacsorázom a Paksi Halásztanyában. Lelkesen mesél. Egyik nagynénjétől új dolgokat tudott meg anyja halála és saját születése körülményeiről. A tizenhat éves lányanya a terhesség nyolcadik hónapjában megerőltette magát. A szülés után nagyon vérzett. Kabátból kitépkedett vatelinnal próbáltak rajta segíteni. Ettől kapott gyermekágyi lázat (vagy vérmérgezést). Szalmásszekéren vitték Győrbe. Útközben olyan fájdalmai voltak, hogy fölállt a szekéren - s nem ment haza többé. A nagyszülők ezért vigyáztak rá, az árvára különleges gonddal. Az apa kilétéről azonban semmi megbízhatót sem mondott a nagynéni.
Most megint jobb állapotban van Pista. Beismeri, hogy az elmúlt fél évben csak lézengett itt Pesten, ezért is megy ki mielőbb Párizsba, bár Cécile amerikai útja miatt ráérne később indulni.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap