Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Hatkor Simonnal, Vekerdivel randevú a Lidóban. Örömmel tapasztalom, hogy a sok rossz hír, szapulás ellenére (Csák Gyula Békesség a bűnösöknek című kifogásolt drámáját ő adta közre) a Kortárs főszerkesztőjeként biztonságban érzi magát. Ahogy mondani szokták: az erő helyzetében. Minden ötödik mondata így kezdődik: "Megmondtam nekik..." Amikor Szirmai a MÁVAG-beli munkásra hivatkozott, aki sokallja az írók elszemtelenedését, így válaszolt: "Örülök, hogy a munkások is olvassák a Kortárs-at. Furcsállotta, hogy nálunk csak az írók nem vehetik észre a hibákat, amiket mindenki tud. Köpeczi pár hónapja még biztatott bennünket: csak így tovább, őszintén az igazat írni! Most mért lett hiba, ami nemrég erény volt?
A pesti Duna-partig együtt megyünk Pistával. Biztatja Vekerdit, akár minden számba írhat.
Laci Fülepnél is velem van az első órában, aztán megy Benedek Istvánhoz.
Legderűsebb témánk a futurizmus, nevezetesen Marinetti, aki apja két alexandriai bordélyházából csinálta a futurizmust. - Ültünk a Regnóban Amendolával, odalép hozzánk: megcsináltuk az új Iírát, a dinamizmus költészetét! Kiirtottuk az igét... Mondom neki: Te, hiszen a nyelvben egyedül az ige, ami mozgást, dinamikát fejez ki... - Hja, erre nem gondoltam. - Pagliaccio! (Bohóc) mondta Amendola.
Bent a nagy bársonyfotelban mondom el a Csoóriról valókat. Az Öreg nagyon föl van háborodva. Az írószövetség elnökségének ilyenkor úgy kéne méltón reagálni a történtekre, hogy lemond. Beney Laci szerint ugyanekkor Keletről más, kedvezőbb szelek fújnak, mintha végre meg akarnák valósítani a tudomány és művészet irányítatlanságát.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap