1965_04.[1]

Fodor András naplója - 1965. április 8. csütörtök

Weöreséket várjuk, bőséges vendégkörítéssel. Dávidot nyugtalanítja a sok csöngetés. Amikor már ötödször látja a sötét szobán átmenő, lopakodó alakokat, megszólal az ágyában: - Hiszen már egész halommal vannak!

Sanyiék 9 felé érkeznek. Sanyi kerül az íróasztal sarkához, melléje Tüskés Tibor, a másik oldalra Mészöly és Hernádi. Beneyék 1/2 10 után érkezvén a díványra kerülnek. Az egymás közti halk elmélkedéseket az én hangosabb fölszólalásom változtatja plenáris vitává. A hazai gravamenekből kiemelkedve az emberi sors értelméről, a világ jövőjéről eszmélkedünk. A legfőbb ütközőpont: segíti-e a technika az emberiséget, vagy tragikusan ellene működik. Weöres szerint az ember nem képes a technikát elviselni, Hernádi szerint a technika is természetes emberi képződmény, fejlemény, az agy kiteljesedése. Ő hisz a gépi tökéletesedés humánus értékében. Tibor cáfolja őt: a technikában nincs lelkiség, szellemiség. Amy is hiányolja korunk piramisait; nem ismeri el Mészöly érveit, hogy a pár öklömnyi Telstar műholdban is van annyi fantázia, mint a piramisokban. - Igen ám, de hol van mögüle a szakrális, az örökkévalóságnak építettség? - Kétfelől is jön a cáfolat. A mi kultúránk nem szakrális, hacsak az űrhajósok ünneplése a Vörös téren nem helyettesíti a szakrálisát (Hernádi); a piramisok sem tudták betölteni funkciójukat, pár évszázad múlva kirabolták őket (Beney). - De maradványaik masszivitásától is hol vannak a mai toronyházak, Brasíliák? - replikázik Weöres, egyúttal kifejti elméletét a világ kultúrájának hármas osztottságáról. A kultúrateremtő nyugati és keleti népek között minket, kelet-európaiakat a kettő közti "Drakóniá"-ba sorol. Itt is születhetnek kivételes teljesítmények (Muszorgszkij, Bartók), de egészen más alapon. Ennek útját-módját kellene keresni a jövőben is. Szerintem - szólok közbe - mindezek a teljesítmények csak a nemzeti föllendülés korában születhettek, a világ mostani állapotában nehéz elképzelni, hogy a kultúrában kivételes szerephez jussunk.

Érdekes, hogy a technikai és tudományos előrehaladás oldalán tusázik több ízben is Beney Zsuzsó, fej-fej mellett haladva Gyulával.

Sanyi verses dedikációt ír Dávidnak a Tűzkút-ba. Együtt konstatáljuk - áttérvén fehér borról vörösre -, hogy a Szőlészeti Kutatóintézet által palackozott egyik 1962-es bikavér inkább bikavíz, a szódás bornál is hígabb lötty (a dolgozók helyettünk itták meg belőle a maligánt).

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Vig Dániel [2014.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.