Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Honegger Dávid király-át hallgatjuk a rádióból. Fiamnak tetszik, hogy "róla"van szó, s hogy a narrátor szőkének és kedvesnek mondja. - Elég lányos hangon szólalok meg - mondja az első szólóra.
Amint több-kevesebb türelemmel figyel, a fotelba kéreti két tojásból készült rántottavacsoráját is, egyszer csak interurbán telefon . . . Ő veszi föl. . . Meglepődve hallom, London beszél. Máris Colin hangja . . . közvetlen közelségből és ökonomikus pontossággal. Két dologról akar szólni: utazásunkról és Malcolm Williamson esetleges magyarországi útjáról. (Operáját: Our man in Havanna, mutatták be Debrecenben.) A telefonálás nyelvi nehézségei közt is rugalmas, pillanatra se jön zavarba. Remek ember! Végül még a családi ügyekről is kérdez. Mondom, éppen a Dávid király-t hallgatjuk. Ő nagyon sajnálkozik, hogy Dávidot nem vihetjük Angliába. Görög útjuk jól sikerült, idejében húzták ki lábukat a forrongó félszigetről.
Oly valószínűtlen és szép, hogy Colin hangja itt volt a szobánkban. Dávid is elragadtatottan ugrál ültében az ágyán: - Tudom, hogy a keresztapa volt!
Gyulának újságolom az eseményt, ő Gáll Istvánnal beszélt. Az írószövetségi pártaktíván Tóth Dezső a "Hernádi-fesztivál" miatt gúnyolódott. Elvi kifogást nem tudott fölhozni, de a Kritika-beli szövegek terjedelmét sokallta.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap