1968_03. [1]

Fodor András naplója - 1968. március 13. szerda

Irószövetségi taggyűlés a Fészek-klubban. Tornai és Somlyó közé kerülök. Az utóbbinak gratulálok Új Írás-beli cikkéhez. Van persze egy veszedelmes vonatkozása: sarokba szorítja Csanádi Imrét, amért Kölcsey Himnusz-át kihagyta a Magyar valóság verseiből. A szerző nem is képzeli még, ezzel a kihívással milyen szelet vetett. Amikor olvastam, arra gondoltam: S. Gy. eldöntötte, meg tud élni a Magvető Kiadó nélkül. Naiv csodálkozással hallja, mi történt velem, amióta Imre fölmondta a barátságot.

Darvas először azzal a demagóg fogással él, hogy enyhe megdöbbenéssel vázolja, mennyi baj van körülöttünk: Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában és némileg a Szovjetunióban is. Ehhez képest milyen jó a mi szélcsendes világunk. Igaz, a trombitaszó még kevésbé hallatszik. Prózánk visszaesett, de vannak jeles művek (Vasé, Gyurkóé, Szászé). Líránk is válságban van, de vannak azért kiváló kötetek (Csoórié, Ladányié, Sipos Gyuláé). Ám igaz, a filmről többet beszélnek, a valódiakban viszont ott van az írói hozzájárulás. Például a Húsz órá-ban és a Hideg napok-ban ... (A Szegénylegények, úgy látszik, önnemzéssel született, körötte nem volt író, holott világsikerét már nem lehet tagadni.)

A Nyugatról beszivárgó modernizmus veszélyfantomját teljesen Hernádiról mintázza, de nevét nem mondja ki. Fáj a fejem. Elbújok a pécsiek közé. Fölfigyelnem csak Fekete Gyulára érdemes, ki röviden, velősen megmondja: ha valóban ilyen szélcsend van az irodalomban, akkor nem számíthatunk rá, hogy a társadalomban lévő feszültségeken valamit is oldhatnak az írók.

Nemes Nagy Ágnesnek átadom Fülep gratulációját, Csorba Győzőnek Kalász Marciról írt cikkem másolatát. El is olvassa. - Megfogtad a lényegét! - mondja, de a nyelvi hibákért ő a kétnyelvűséget okolja. Marci maga is elém kerül, ragyogó arccal közli: háromszobás lakást kap Ferhérváron, Takács Imréékkel azonos házban.

Darvas zárszava vártnál előbb kezdődik. Megállapítja, sokan elégedettek voltak vele. Bár a műveivel lennének annyian! - sóhajt. Védi az 56-ban megpörkölődötteket. Velük mégis inkább együtt pendül, mint a kétkulacsos polgárokkal.

Az egész tanácskozásból Veres Péter pár mondatát érzem jóserejűnek: " jó írók félreállnak, itt valami maszekirodalom alakul ki..."

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Horváth Adrienn [2015. ősz.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.