1968_09. [1]

Fodor András naplója - 1968. szeptember 19. csütörtök

Egy Betsy Berg nevű, hosszú ideje itt tartózkodó, Lechner Ödönnel foglalkozó amerikai lányt kell Fülephez kormányoznom. Pontosabban ő visz engem saját kocsiján, jókora késéssel a Széher utcába. Fülep a téma miatt szívesen látja ványadt kis vendégét, de nyomban átlát a leányzó vulgár-marxizmusán. Ő a Lechner-ellenesség magyar társadalomban rejlő okait firtatja, Fülep azonban a rossz ízlésű megrendelők s a kevés jó építész közti általános feszültséget hangsúlyozza. Lechner sehol, a korabeli Európában se érvényesülhetett volna jobban. Szemléletesen mondja el a századvégi stíluskiárusítás rémségeit, amikor bécsi gyárakból lehetett hozatni reneszánsz vagy gót ablakkereteket. Ezek után persze hogy az akkoriban épült parlamentek, törvényszékek s egyéb középületek mind bombasztikus zagyvalékok. S a városi paloták: kívül Palazzo Strozzi belül nyomortanyák.

Betsy a szecesszió elutasítását nyomozva a hazai antiszemitizmusra gyanakszik. - Ebben az időszakban? - csodálkozik Fülep -, hiszen ez a liberalizmus kora. - A kislány nem hagyja magát, magyarázza, hogy itt azért a nyolcvanas években is volt antiszemitizmus, nem úgy, mint Angliában, pedig oda is mentek zsidók.

Fülep nem veszti el nyugalmát. Utal a két bevándorlás százalékos különbségére, a zsidóság itteni feltűnőbb szerepére. - Angliában persze nem csináltak konkurenciát.

Pontos logikával igazolja, a "nemzeti" jelleg mért vált nálunk olyan fontossá, s szinte ezer éven át miért állandó probléma. Angolok, németek, olaszok, franciák ezt nem érezhették. A törökdúlást szerinte máig se hevertük ki. A századvégi problémák nem társadalmi, inkább históriai okokra vezethetők vissza.

Itt-ott érzik, hogy a hölgy tájékozódott már. Tud Gaudiról Huszka könyvéről. Ma jött meg Kecskemétről, nagy tetszéssel szól a városházáról. Fülep elmondja, a Magyar művészet megírása után miből értette meg ismét Lechner nagyságát. Ifjúkorában Nagybecskereken naponta elment a városháza mellett. A kora reneszánsz stílusú épület nagyon tetszett neki. Később tudta meg, hogy Lechner Ödön egyik korai műve.

Betsy szerencsétlenkedésére jellemző, hogy jegyzettömbjét a kocsiban hagyta. Fülep ad neki egy blokkot. Közben alkalmasint jelzi nekem, hogy elolvasta Nagy László Ég és föld című költeményét, amire fölhívtam figyelmét. - Magának, azt hiszem, igaza van. Találtam benne szép dolgokat... Somló meg a Ság bevált nálam. Csak a Juhász-hatások itt is ...

1/2 10-kor szabályszerűen indítok. A vendég kávét is kapott, búcsúztatása is nyájas. Ő maga ugyancsak elégedett. - Igen érdekes ember - mondja -, de vitatkozni nem lehet vele. Olyan, mint az apám.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Jóljárt Zsófia [2015. ősz.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.