Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Az ötlet, hogy D. Nagy Évánál hagyhatnám Kormosnak szánt József Attila-kéziratomat, kivisz a hölgyhöz, a Budafoki útra. Iszonyatos tolongás a buszért és a buszon. Csorgó izzadságban állok női idomok között. Alighogy leszállók, sárga ingesen mellém szegődik, átölel Bozay Attila. Ülünk kicsit egy pádon, a véletlen örömére, nyolckor úgyis találkozunk.
Házuk kapujából látom, ahogy elkésett vendéglátóm füttyögve jön be, keze teli virággal (levendulával, miegyébbel), kristályvízzel, kenyérrel. Temperamentuma betölti a lakást, egyszerre van öt helyen: telefonál, fürdik, vacsorát készít, az erkélyre vezet, mutatja, hogy teszik tönkre a környéket, epebaját magyarázza, mellyel kórházba kényszerült, s annyit szenvedett, hogy magában már így elmélkedett: "A kutyaúristenit, de nehéz lesz meghalni!"
Hamar elmegy az idő. Kedves, hóbortos húgom elkísér Fülep úr felé, mert arra van a varrónője. Mint valami virgonc Puck ugrál az ágak közt, fenéken csúszik, elveszik a klipsze ... oda se neki.
Már az emelkedőn érem utol menetünket. Balról Vekerdi Laci halad, jobbról Fülepék, közbül Attiláék és Andris. - Hallom, jobban vagy - súgom neki, de a fiú keserű ábrázattal legyint. Fülepnek szólni se merünk betegségéről. Fülep úr térdig érő vászonnadrágban botoz. Nem derül ki, hallotta-e a Hauser-rel folyt vitát. Jobb, ha nem ... Vekerditől medicinatörténeti adatot kér: mikor fedezték föl a jódot mint a golyva gyógyszerét. Mintha könyvet ütne föl, úgy mondja Laci a tudnivalókat. Fülep újra idézi, Tatár szüle spongyajavallata után hogyan talált rá a Jód in dér Natúr című cikkre. Hosszan beszél az öregasszonyról, kit a falusiak neveztek el Tatár szülének, mert olyan volt, mint a dalai láma. Valóságos tibeti arc. - S ahogy ő leírt, eljátszott három beszélgetőt! A Nemzeti Színházban is fölléphetett volna vele!
Szokatlanul magasra megyünk, a Ferenc-kórházon túli, újrabetonozott részre is, egészen az erdei útig. A téma itt már az irodalom. Andrist hiába biztatom, rukkoljon ki híreivel, végül én mondom, amit Sántától hallottam. Kikötünk a kritika állapotánál. Fülep Somlyó György írását A szép és nem szép irodalomról-t dicséri.
- Lator László vagy Fodor András írja a cikket!
Szidja a kompjúterekkel betűt számláló strukturalistákat. - A maga Hankiss barátja a fő hangadójuk! - bök Dóra felé.
A következőkben már Kassákon tipor. Amikor néhány ízléses képarchitektúráját védelmembe veszem, azzal vág vissza, hogy az "ízléses" szépkevés. Mi lenne, ha Cézanne-ra alkalmaznánk? Vasarelykre lehet mondani. Az egész modernista irányzatból Marcel Duchamp-t dicséri legjobban, aki a WC- csészét merte kiállítani, s ezt az objektumot azóta is hurcolják kiállításról kiállításra.
Attila szerzett jogához ragaszkodva elszív a sor végén egy cigarettát. Fülep úgy tesz, mintha nem venné észre a kihágást, saját karóráját nézi aggodalmasan. Túlléptük a határidőt a sétahosszabbítás miatt.
Andrással ballagok. Hervadt nagyon. Tervezem, hogy megmutatom őt kitűnő belgyógyásznő barátunknak, Budaházy Mártának.
A Lánchíd eszpresszó kertjének egyik bokra alatt sörözünk. Nagy elismeréssel beszélünk Vekerdi Laci könyvéről. Benedek István szép cikke jólesett neki. A Németh-monográfiából még nem keveredett ki egészen, szeszélyes hangulati váltásai tán ennek köszönhetők. Nemrég még azt mondta, pokoli módon támadták szegény Németh Lászlót kezdettől fogva, most épp az ellenkezőjét bizonyítja: senkit sem fogadtak ilyen királyian; Schöpflin, Babits is mennyire fölkarolta! Bizonygatja továbbá, hogy Németh paranoid és szkizoid egyszerre, hogy betegségei sosem voltak olyan komolyak, mint ahogy képzelte, hipertóniája se, mert akkor már nem élne. Szemfenékbevérzései sem lehettek igazából, mert utána látási zavarai maradtak volna. De akármilyen hipo- chonder és hiszteroid, úgy, ahogy van, nagy ember mégis . . . Holnapután megy hozzá szólóban, de velünk is lerándulna majd, ha úgy adódik.
Andris felélénkül. Át is veszi a szót. Konrád György kerül terítékre. Laci tajtékzik ellene, őt magát karrieristának mondja, regényét legenyhébb jelzővel "trumancapote"-izmusnak, rossz, sznobok fölfújta semminek nyilvánítja. - Laci extravaganciáira sem.
Andrással együtt próbáljuk Vekerdit meggyőzni, hiába. Búcsúzáskor visszaszól: - Azért ha Konrádban nem értünk is egyet, nem baj . ..
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap