1969_10.[2]

Fodor András naplója - 1969. október 17. péntek

Somlyó meghívott magához, hogy onnét induljunk a Széher útra, kocsin. Lakását még szebbnek találom, mint három éve. Asztalán Fülep Magyar művészet-e és Nietzsche-tanulmánya. Nagy hevülettel beszél a pozitív és negatív meglepetésekről. Filozófusigényű esztétáink sorában Lukács, Füst, Németh mellett Fülepet is torzónak látja. Főként Izsó és Lechner dicséretét sokallja, de készséggel elismeri a zseniális meglátásokat. Némi kitérőkkel, de végig róla beszélünk. Igyekszem enyhíteni tájékozatlanságából eredő melléfogásait, balhiedelmeit.

Pontosan érkezünk a Széher útra. fogadtatás nagyon barátságos. Az egyik fél tudja, hogy mit akar kérdezni, a másik pedig jól alkalmazkodik. Az első fülepi megjegyzés a világos zakó alatt sejtett sportolóvállakra vonatkozik, aztán a kocsi és vidéke következik, majd a "nem Szép irodalom" címén egy kis folyóiratszemle, minek során Fülep olyan olvashatatlan rémségekkel találkozott, mint Diószegi Tragédia, eposzban elbeszélve című, Juhász Ferencről szóló tirádája. Szerencsére a vendég hasonló Juhász-védő kísérlete miatt nem vonatik felelősségre, Lukács Déry- cikke viszont ítélet alá kerül, sőt Lukács maga is olvashatatlannak nyilváníttatik. Szó szót követvén a kritikák dolgában, groteszk, hogy Somlyó maga is olvashatatlannak nyilváníttatik. Szó szót követvén a kritikák dolgában, groteszk, hogy Somlyónak kell fülem hallatára megvédenie a Kiadatlan tanulmányok Németh Lászlóját, aki azért szép dolgokat vett észre. - Igen, de ha erről a villanyoszlopról kéne szólnia, mondana három metaforát. A dolgok istenkedő nemismeréséből mi is következhetne egyéb? Kár pedig, mert Péterfy esszéi, Ady prózája, Babits, Halász Gábor, Bálint György, Cs. Szabó, Szerb Antal értekezései után nagy a züllés máig. (Első eset, hogy ezt az esszéista sort ilyen dicsérő hangsúllyal hallom tőle.) A Lukács-tanítványok képtelenek rá, hogy fehéret vagy feketét mondjanak, kanyarognak csak ide-oda.

Érdekes a Füstről való eszmecsere. A művekben teljes az egyetértés: nagy költő. Prózában az Advent a legjobb műve. A Feleségem történeté-t tömörebbé kellett volna koncipiálni. Emiatt romlott meg a viszony Füst és Fülep között. Somlyó beismeri, a szóban forgó mű nem a világ legnagyobb regénye, sőt a Látomás és indulat.. .-ot is képes fülepi kritikával szemlélni. A műelemzések, alkotáslélektani megfigyelések persze jók.

Most hallom sorba szedve a Naphegy utcai, 1943-as Füst Milánnál lakás történetét, körülményeit: a fejedelmi traktákat, királyi pincészetből való italokkal, Milán különcségeit, pózait, éjszakai bolyongásait, beidegzett tichjeit.

Somlyó megértően reagál, jól feltalálja magát. Nehezebb ügy, amikor ő kérdez a költőkről. - Kik azok? - Kikötünk Weöresnél, Nagy Lászlónál. Sanyi Saturnus óta írt verseiről az Öreg nem volt jó véleménnyel. Károlyi Amy Antimennyország-áról sem, így aztán a kötetet nem is kapta meg, s a költőpár látogatásai régóta szünetelnek.

Amikor elmenőben a kocsi mellett egymás közelébe kerülünk, Gyurka mindjárt kijelenti, nagyon köszöni ezt az igen kellemes estét. Fülep bizonyos mániákus dogmáiban döbbenetesen emlékeztetett Füst Milánra. A Bazilikáig, egész úton összegzi tapasztalatait. Örül, hogy folytatás is ígérkezik: viszi majd Fülepet Milánnéhoz. [Erre a találkozásra nem került sor. F. A. 1983.]

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Miklós Katalin [2010.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1969. október 31. péntek

Rosszul kezdődik a nap. Fülep jelenti: a kályhaszerelés két hetét máig se tudta kiheverni. Olyan fáradt, hogy napi sétáiról is le kellett mondania, csak fekszik, kel. Olyan kimerült, hogy este hétkor már használhatatlan. Sajnálattal, de le kell mondania a Colinnal találkozásról. - Ha kiheverem egyáltalán?! - Ez a mondat bizony rosszul hangzott.

Fülep helyett Fülöpékhez megyünk. Náluk jó a hangulat, minden érdekli őket, ami a héten köröttünk történt, szívesen nézik a Colin mutatta fényképeket, áthívják a szomszédságból Sárosiné Jolit, ki a múltkor nem volt otthon, amikor barátunk náluk járt.

Petrovicsnak én olvasom be a cikket az És-ből. - Ez már egy szelídített változat - mondja. A siránkozó hang mögött ott van: okvetlen szeretne Colinnal beszélni. Majd holnap.

"Látogatóban" interjúmról Hernádi Miklós, És-beli riporterem mondja, a javított szöveget lényegében elfogadták, de az Eötvös-kollégiumi résszel baj van, s a főszerkesztő Nemes György szerint - ki különben sem rajong értem - nem derül ki, hogy érzem magam a mai atmoszférában. Most már különben nem is annyira sürgős a közlés, mert interjúmat olvasva valaki homlokára csapott: "- Előbb Takáts Gyulát kell meglátogatni!"

A mai napban benne volt egy filmgyári vetítés is (Gyöngyössy Imre Virág-vasárnap c. filmjéről kéne írnom a Filmkultúrá-ba). Sőt Colin meglátogatta D. Nagy Évát, majd velünk együtt Halmy Lujzáékat, mégse fáradt. (Pedig Éva másfél órát sétáltatta a hegyen.)

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Vékony Zsuzsa [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.