1971_01. [2]

Fodor András naplója - 1971. január 13. szerda

Takáts Gyula végre ismét régi jó állapotában van. Örül a közeli nyugdíjba vonulás ígéretének, nyüzsögnek fejében az írni valók. A Kaposváron kiadott, főként somogyiak írta Vallomásokkal elégedetlen, mert komolyabb kritikus hangot nem engedtek meg benne. Még rosszabb a véleménye a házába is befogadott, ott legálisan és, amint láttam, szűkösen lakó Papp Árpádról. De hiszen a nevét is Te mondtad ki előttem először s milyen lelkesen! Elismeri, sőt hozzá is teszi, hogy kezdetben minden módon támogatta, a továbbtanulásban is extra dolgokat járt ki neki. Szerénysége, ügyetlenkedése csak látszat. Ő a megtestesült opportunizmus. Bemegy hozzád cipőjét is levetve, hogy aztán elmenőben kinevethessen. És mindig csak pártos költőket fordít. Amikor Merő igazgató terrorjára hivatkozom, ő Ercsey Jakabbal a mi időnkbeli igazgatóval vág vissza, aki aztán igazán parírozott, el is ítélték németpárti lojalitása miatt, mégis Gelléri Emil is, Vasas Miska is hogy ki tudta játszani! [Balos szellemiségű könyve jelent meg a Faust Kiadónál Ki tud róla? címmel. Móricz Zsigmond dicsérte a Kelet Népé-ben F. A. 1994.] De még Hetyey Jóska is egyéniség tudott maradni... [A Kner Kiadó északi sorozatának fordító munkatársa, a Berzsenyi Társaság volt vezetőségi tagja Takáts Gyula előtti osztályfőnököm F. A. 1994.] Hetyeyhez azért nyomatékosan hozzáteszi: a hülyeségeivel együtt. Mondd, hogy bízzam én a jövőben, ha még a somogyi kálomista gyerekekben se bízhatom?

Mintha csak igazolni akarná a praxis a jogos aggodalmat, beállít egy magas, testes barna fiú Somogyból: Boór András. Közli, hogy ő félig-meddig lengyeltóti eredetű, egy ottani jó ismerősöm rokona, s dicsekszik, hogy 52 verse jelent meg. - Akkor inkább azt mondd meg, hol nem közöltek még! - A Szép Szó-ban és a Nők Lapjá-ban ...Kérdem, mivel foglalkozik. - Fiatal költő vagyok. - És most hova megy? - Egy fiatal költővel találkozom az EMKÉ-ben, Rudnai Gáborral...

Gyula, mihelyt magunkra maradunk, kivallja, ő még életében sohase mutatkozott be úgy, hogy költő.

Még egyszer megnézem az Égi bárányt a filmgyári vetítőben. Bizonyos részleteket figyelek meg tüzetesebben. Madarast félelmetesen jónak találom. Amikor például a pendelyes gyerekkel elvonul, vagy ahogy szédülten körbefutkos. A mozgások megtervezettsége ingerlően áttetsző Zala Márk, Olbrychski játéka ugyancsak remek. Nem kevésbé a vonatos zárójelenet. Egyszer még talán Godard Kifulladásának fináléja mellett fogják tanítani a mozgás tökéletes megkomponáltságát.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek I. Napló 1970-1974.

Digitalizálta: Bede Józsefné [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1971. január 28. csütörtök

Nem volt sok bizalmam Németh László Bodnárnéjához, de egykettőre kiderül, megáll a színpadon. Mintha Garda Lorca- drámát látnék, olyan kiélezett népi-társadalmi ellentétek ütköznek előttünk Kiss Manyi bírja szusszal. Almási, Huszty gyengébb. A második, sőt a harmadik felvonásnak is van kellő húzóereje. Mellettünk Hölvényiék, rajtuk túl Domokosék, Kristóék, előttünk Vekerdiék, Déryék. Csupa ismerős mindenfelé. Amikor a szünetben sodródunk ki, összecsókolózunk Ellával. Szeme könnyes: nincs jól a Laci tegnap láztalan volt, de ma ismét 37,7 a hőemelkedése. Levert, és nem lehet tudni, mi baja van.

- Eszerint hát nem hiszel a gyógyulásomban - mondta Ellának, ki úgy ígérte, akkor megy színházba, ha férje rendbe jön. Csillával Vekerdiékkel is Németh állapotáról beszélünk. Aztán Matyiékkal álldogálunk. A darabról mindenkinek jó véleménye van. Az anya érzelmeinek oda-vissza játéka, a nagy sorstragédián túl igaz lélektani fordulatokat, eredetiséget, bátorságot hordoz.

Elmenőben Illyés jön ki hozzám, utólagos engedélyt kér egyik Auden-fordításom versbe emeléséért [W. H. Auden: Woods (Erdők) versének öt sora szerepel Illyés Hegylakó című versében. Kötetben: Minden lehet. Szépirodalmi Könyvkiadó 1973. F. A. 1994.]

Vekerdi sovány volt, mint az agár, s rendkívül nyugtalan Németh miatt.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek I. Napló 1970-1974.

Digitalizálta: Simon Lászlóné [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.