1971_12.[1]

Fodor András naplója - 1971. december 1. szerda

Olyan nyomasztó sötét van egész nap, alig lehet látni. Nem a legjobb ómen Beney Zsuzsa és Oravecz költői estjéhez. A buszon éppen Selymes Judittal akadok össze, részvétemet nyilvánítom stúdióbeli szenvedése miatt, mikor is Csikós Sándor nyaggatását sokallottam. - Jaj, az Oravecz kiált föl-, álmomban se jöjjön elő! A Szövetségben meg Fábián Marika, a Magvető propagandistája kesereg, nagyképű, undok alakként emlegetve a költőt, aki miatt most itt van, aki miatt Mészöly Miklós micsoda fennhéjázó hangon telefonált ide. (El is hangzik O. I. válogatásában egy Mészöly Miklósnak és egy Tandori Dezsőnek ajánlott költemény.)

A közönség létszáma ugyanannyi, mint legutóbb. Az idősebb évjáratokból senki. Oravecz mindössze egy torzonborz barátját mutatja be: - Lajtai! - Nem ismered a verseit? - Honnét kéne ismernem.

Pór Péter szövege felolvasva is hatásos. Zsuzsó Csernus által elmondott, kicsit visszafogott hangú verseiben el tudok mélyülni. Nem így Bata súgott szavakkal elkerengetett líraelméleti nagyképűségében, melynek stílusától szegény Fülep úr rosszul lett volna. Bucz Hunor szavaló famulusai inkább fontoskodnak, mint értelmeznek, huzogatják a szavak közti hézagokat, ezzel nem tudnak elbűvölni. Anyagi ügyek intézése után keveseket találok a porondon. Oravecz persze elégedetlen. Ács Jenő, Horváth Lajos elégedett Batával, Beney Zsuzsó Oravecz verseivel is. Zsuzsó kedvéért őt, húgát, Anikót, Koffánt beinvitálom az Újságíró Szövetségbe, s házigazdaként állom a cechet. Szépnek és boldognak látom a költőnőt. Oldott is, szívesen figyel oda másvalaki problémájára.

Kormos Pista és Latorék közben már nálunk vannak. - Unom én ezeket a fiatal költőket! - fakad ki mulasztása miatt védekezőleg Pista. Később derül ki, sakkozott a két fiú, míg én szolgálatban voltam.

László érdekesen számol be a szovjet-magyar műfordítói konferenciáról. A magyar előadó, kit László "lelkes komszomolka" -ként, Pista "disznó vicceken röhögő postáskisasszonyként" jellemez, mindhármunkat dicsért. Egy Szűcs József nevű irodalomtörténész Szuhumiban és Vlagyimirban megállapította, hogy a könyvtárakban összesen 15 magyar szerző található, s e műveket sem olvassák. A szovjet küldöttek nem győztek aztán a "helytelen statisztikai szemlélet" ellen hadakozni. Dobozy a szokásosnál is merészebben védte külön szempontjainkat a szovjet szerzők szelektálásában, s támadta a szovjet szűkkeblűséget. Pór Jutka Kuczkával zajlott órás telefonjáról számol be. Mara szépségével és jó étvágyával, Matyi töretlen kedélyével tűnik föl.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek I. Napló 1970-1974.

Digitalizálta: Oláh Marianna és Farkas Krisztina [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.