Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Vas Pista megkóstolja Tiszatáj-beli verseimet. - Szép! - mondja az elsőre, nem túlságos meggyőződéssel, a másikra viszont "nagyon szép"-et ereszt meg. - Ez is nagyon szép! - tér vissza a Barátaimra. Én memoárjait dicsérem. Ő kérdi, jó lesz-e a cím: Miért vijjog a saskeselyű? - Nagyon is!
Latort végre bevették a Szép versekbe. Ez az én művem. Még levelet is írtam miatta a szerkesztő Mátyás Ferencnek. Bullát a novellaantológiába vették be a Törmelék-párhuzamosokkal. Kötetére Kardostól fog hamarosan választ kapni.
Itthon semmi nevezetes. Odabent Bereczky Laci pompásan mondja el miniszterünk, Nagy Miklós becsavarodásának történetét. Behívta az összes osztályvezetőt. Rájuk ripakodott: - Üljenek le! De ne ide! (mármint a székekre), hanem a szőnyegre. És voltak is már, akik lekutyorodtak, a többi csöndben kisomfordált.
Este Aaron Copland a Zeneakadémián. Zachár Zsófiékkal találkozunk először, aztán Bozayékkal. Klári csodára ki van fülbevalózva. A hatodik sorban ülünk, látjuk Véghelyi Péter cserkészorvos profilját, Decsényi ördögfejét. Mögülünk Csányiék pisszegnek ránk.
Copland, akár egy pesti üzletember, a Kellner Bernát-féle szíjas, fiatalos zsidók közül való. Roppant élvezettel vezényli saját művét. A Billy The Kidet szoktam szeretni. Most jövök rá - miközben nem ezt hallom -, mennyire analóg az a mű Farkas Furfangos diákjával. Klarinétversenyén kívül az amerikai szerzők közt csak Roy Harrisről marad emlékem. A mi Kadosánk, akit 70 évesként külön ünnepelnek, ezek közt modern muzsikus. A legnagyobb sikert pedig Horváth László ifjú klarinétos aratja Stravinsky Három tétel klarinétra című művével.
Korai hazatérésem örömére rávetem magam Lőrincz Ernő 250 oldalas kéziratára. Több mint a felét elolvasom egy szuszra. L. E. kezdeti kortes szerepe kétségtelenül fontos Fülep körül, de a hű famulus később semmi más viszonylatot se hajlandó látni, csak a hozzá vezetőt. A levelezés elárulja, hogy az ötvenes évektől Fülep kiábrándul Lőrinczből, csak személye körüli könyvügynöknek tekinti. A legtragikusabb, hogy a földúlt lakásban Lőrincz hiába keresi a MŰVET, akárcsak Martyn Várkonyban, ki egyszer, alkalmas helyzetben átkutatta F. kéziratait, hiába... - Amikor F. Csanak Dóra kinyitja az egyik íróasztalajtót, ott csak nagy csomó színtiszta lapot találnak. Úgy érzi magát, mint a Kórbonctani Intézetben, "csakhogy a Széher úton nem F. holtteste maradt mögöttem fehér lepedőbe takartan, hanem csonka, szétzüllött művészetfilozófiája lapjain mintegy szellemének teteme." " . . .úgy hát 42 évig ámította, csalta a világot és becsapatta másokkal is..."
Némi kaján mosolyt nem tudok magamban elfojtani: így bűnhődnek, akik fantomot csinálnak hősükből, akik ábrándjaikat kérnék számon a netán illúziótlanságával lenyűgöző valóságon. Mi- akikre Lőrincznek egyetlen szava sincs - húsz éve eldöntöttük magunkban, Fülep jelentősége számunkra nem a MŰ elkészültétől függ.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap