Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
A Szántódon üdülő Hernádiék mára jelezték családi látogatásukat, amikorra Gergely Ági Szigligetről való átrándulása is aktuális. Őt szinte eufóriában látom: a hajóskapitány fülkéjében utazott. A matrózok meghívták egyik este a Hableányba. Szeret így a tűzzel ártatlan módra játszani. Alig érünk haza, máris itt vannak Gyuláék. Az atya lezseren, napsütött arccal, a két hosszú lány és anyjuk nadrágban, divatos kék ingben. Kínálkozom bőszen, de átmenetileg Laczkó András váratlan érkezése kényszerít a belső szobába. Sörözés közben mutatja Béládi levelét: Takáts Gyuláról írt dolgozatát elfogadták a Kortársak-sorozatba.
Ha Gyula velünk van, nem kell félnünk az éttermi ellátás miatt. Pezsgőt rendel, azzal köszöntjük 48. születésnapján. A többi költség engem illet. A vidám családi együttesben a gyerekek is, Ágnes is jól megfér. János udvarunkon bemutatja biciklitudományát. A verandáról derűsen nézzük, ahogy Gyula is kipróbálja a kisméretű kerékpárt. Aranyos, ahogy a nagy test, borzas üstök kereng a hársfa alatt, a bukszusok közt.
Ahogy a Szántódra menőket kikísérjük, visszük nyomban Ágnest a Bélatelepi magaspartra. Őt is elragadja a szép útszakasz. Irodalmi életünk anomáliáit éppen csak érintjük. Most már szabad a gazda vendégünk titkos jövője dolgában. Domokos Matyi már elárulta: szeptembertől G. Á. munkatársa lesz a Szépirodalmi Könyvkiadóban.
Tele van az ég esőfelhőkkel, de ép bőrrel érünk át Badacsonyba, majd Nemesgulács állomásra. Csűrös gumicsizmásán, színes ingben, korán kelt ifjú gazda habitusával áll a sínek mellett. Takáts is ígérte jövetelét, nyilván a nagy eső miatt nem jött. Mert hajnaltól mostanáig zuhogott, mintha dézsából öntötték volna. A hegyi utak szinte járhatatlanok, hogy, hogy se, mégis épen és gyorsan följutunk. Jánosnak egyenest kedvére van a vízmosta köveken ugrálás. A hegy maga egy civilizálatlanabb Badacsony, dúsabb, vadabb a növényzet, a fordulók tele fűvel, fával, földúttal, forrással, gyümölcsösökkel. A laza talajú szőlők közt nagy nehezen érjük el Anikó apjáék (Barkáék) teraszosra kiképzett, egyszerű falusi házát, ahol Miklós még egyetemista korában járt először. Segédkezett a pincében, s a Kodolányi-alak nagymama odamordult rá: "- De szarul csinálja..."
Anikó - korábban is megfigyeltem - a falusi rokonasszonyok módján, áradó szeretettel csókdos bennünket. Filigrán Orsi lányuk hamar megbarátkozik Jánossal. Miklós kegyetlenül bepálinkáztat bennünket, Anikó meg akkora halom ennivalót rak elénk, nem is tudom, hogy győzzük. Közben a lenti táj szépségével is töltekezem. Van benne valami igazi az ősi vadregényből. Bámulom Miklóst, hogy ezért az anakronizmusért képes ilyen keményen dolgozni.
Anikótól hallom először, hogy férje el van ragadtatva "Stravinskym"-tól. Óriási munka van benne - magyarázza később. Ritka kompetenciával tud nyilatkozni zenei vonatkozásokról. Simon Alberttól Jeneyékig, Adornóig azért gyűjtött ismereteket, hogy innenfelől is átérhessen.
Sétánk során be akarnánk térni Ruisz György nyári lakába is, de nincs benne élet. Fényképezkedünk a Takáts megénekelte forrás meg a híres Lengyel-féle présház előtt.
Visszajutva Anikó pörkölttel ebédeltet bennünket, a Simon Pistáék bazsi házabeliére emlékeztető gerendás szobában. Itt már nem emlékszem, miket beszéltünk, mert a jóízű mámor ellepte érzékeinket.
Együtt vagyunk a déli hajón Tüskésékkel. Úgy szerveztem, hogy Vekerdi Laci az ellenvonattal érkezhessen Aszófőre. Ella is ott vár a megújított állomáson, míg a vonat érkezik Füredről, elpletykálja a háromszögben zajlott legfrissebb eseményeket. Gyuláék meghívták Aczélt vacsorára, de aztán kegyetlenül beolvastak neki. - Itt az utolsó óra, osszák meg pozícióikat az arra érdemesekkel, mert különben a Szovjetben nevelkedett, ugrásra váró garnitúra könyörtelenül elsöpri őket. Ella nyíltan megkérdezte, ő íratta-e Gyulával a Népszabadság-cikket, s használt-e neki? - Igen, most már nem kennek rá minden gyalázatot, s reméli, Gyulának is lesz módja még világosabban elmondani nézeteit.
Egészen dús, szép kert nőtt a sajkodi ház köré, de Laci bácsival nincs kapcsolódási esélyünk, míg Ella Illyéséket is meg nem hozza. Ismerkedünk viszont Dörnyey Lacikával, kiben a nagyapai küllem mögött valami furcsa spleent érzek. Jogász lett, szidja volt iskoláját, a Trefortot.
Illyés jó színben van, szívesen iszik a vörösből. Németh kevéssé aktív, átengedi a vezetést Gyulának, aki most jött a pécsi főpróbákról. (Tibor hívja föl figyelmét a Magyar Nemzet-beli nyilatkozatra, mit nyomban, diákos kíváncsisággal elolvas.)
Korai menetelt terveztünk. Lehetetlen, Ella nagy traktamentumra készül. Illyés maga is forszírozza cikke magyarázatát. "...a poloskának hiába magyarázod, ne szívja ki utolsó cseppig a tehetetlen áldozat testét, mert akkor maga is elpusztul." Odavetett - in contumatiam - dicséretei kap nemzedékem, ahol olyan európai jelenségek vannak, mint Csoóri, Csanádi Imre vagy én.
A napsütött arcú, begombolatlan ingű férfin egyáltalán nem látszik, hogy hanyatlás fenyegetné, annál fájdalmasabb, amikor átgondolatlan jóakarattal, azaz tapintatlanul, Némethet igyekszik előtérbe tolni. Ő teljesen visszavonul az elmélkedéstől. Beszélni külön azért még lehet vele. Ella mondja visszaúton a rév fele, hogy férje látásának már csak negyedrésze funkcionál.
Módunk volt látni Ilia Ellának írt hosszú magyarázkodását -mintha Németh előtt tisztázná magát -, miért nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz, hogy Aczél pár éve hívta őt Pestre - de a Pártközpontba. Ella próbálta áztatni Pándit, amire Aczél álszent sajnálkozással igy reagált: miért nem régebben szólt, Pándit most már védeni kell.
A komp olyan gyorsan átér velünk, szinte észre se veszzük. Az új szántódi állomáson s a mögöttes vendéglőben Tibor még talál gyerekkori ismerősöket.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap