Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Ma Sárika is Pestre jön, hogy az Anyanyelvi Konferencián itt tartózkodó Sulyok Vince nálunk tervezett baráti fogadásán háziasszony legyen. Pontosan hatkor megérkezik Bisztray és Sulyok. Közvetlen szívélyességgel találnak egymásra. Sárika nem úgy fogadja Vincét, mint aki most látja először. Bizonyos voltam benne, hogy nem lesz nehéz őt közvetíteni barátaimhoz. Igyekeztem jól válogatni a mai családot: Hernádiék, Vekerdi, Lakatos András, Csűrös, a Bulla testvérek, Kulcsár Szabó és Vajda Kornél csengetnek be még. Norvégiai emberünknek mindenkiről mondok valamit előre. Uj műveimmel is ellátom. (A nemzedék hangján-t nem ismerte.) Amikor B. Karcsi és Éva frissen, csinosan megérkezik, fölszólítom őket a keresztül- kasul tegeződésre, velünk, háziakkal.
A kihúzott nagy asztal s a középső szobából bevitt másik mellett elférünk tizennégyen. Először Vekerdi Laci kelt figyelmet szellemes elméletével, jobban mondva a század eleji zsidós Budapest dicséretével. Szerinte azért is voltak olyan potensek az akkoriak, mert frissen jöttek be, a pogromok emlékétől felszabadultan. Az is bizonyos, hogy a jobbak jöttek. Etelközi őseink is a jobbak voltak. A Lukács- Balázs Béla-Fülep körben mozogva nagy dicséreteket mond Fülepről, szerinte még a legjobb B. B.-novella is neki köszönhető.
A győri testvérséget egyik pohárköszöntőmmel én ugratom ki. Vince akkor iratkozott be, amikor Gyula otthagyta a bencéseket, de még minden tanáruk közös volt. Gyula a ménfői világról is illetékesen kérdez.
Az evészet keltette föllazulás közben mutatom a fiúknak a különféle írásos dokumentumokat. András, Miklós csodálkozik az Annus-Ilia-ellentéten. Vekerdi meg tudja magyarázni az okát. Annus rendes fiú, de Ilia elvárta volna tőle, hogy Vörös kinevezése után mondjon le. Csúnyán összevesztek. Ilia jobb kvalitású ember, de a "szerkesztő lelkivilága" összes furcsaságai ráillenek. Lakatos éles szemmel veszi észre Simon-emlékezésem Tvardovszkij-analógiájának mélyebb értelmét. Egyaránt azért ebrudalták ki őket a szerkesztésből, mert tágabb utat nyitottak a valódi irodalomnak.
Sötétszürke szafárijában Bulla elárulja, tegnap az Európa Szállóban látta már Sulyokot. Ruttkai Iván (Éva bátyja) elmondta az anyanyelvi konferenciásokról, ki kicsoda. Egyúttal azt is megtudta, hogyan sikerült Latinovitsot zárt intézetbe csalogatni. Beült a Lipót társalgójába, elkezdte zongorázni a Himnuszt, majd a köréje sereglő bolondok gyűrűjében, nekik vezényelve vonult föl a lépcsőn. Micsoda írói téma, de Karcsi se élhet vele, aki legközelebb van hozzá.
Vince többször is mondja, remekül érzi magát. Ezt ismétli éjfélkor, amikor a társaság útra kerekedik. Nem győz hálálkodni a szép estéért, a rengeteg információért, a szimpatikus új ismerősökért, ígéri, hogy jövő nyáron hosszabb időre jön, de mi is menjünk, amikor akarunk, helyünk megvan. Ő is ír majd mostani élményeiről az Új Látóhatár-ban, s azt az írást nekem fogja ajánlani.
Sárika sokat beszél Bulla Évával, Hernádi Icával, Bisztraynéval. A vendégek távoztával is nyugodt, kiegyensúlyozott a pihentető nyárral idegeiben, s látva, hogy megérte vállalni a fölruccanást.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap