1976_01. [9]

Fodor András naplója - 1976. január 7. szerda

Előkerül Vekerdi Laci. Keshedt, fogahullató farkas lett szegényből. Fogsora elöl annyira megritkult, hogy kásás lett a beszéde. Szörnyen szitkozódik szerkesztőtársa, Sík Csaba ellen, akivel immár képtelen együtt tervezni a Gyorsuló időt. Für Lajos ügyében szabályszerűen átverte őt, s utána arra hivatkozott, hogy kompromisszumok nélkül nem lehet irodalmat csinálni. Csak hogy ő már akkor is kompromisszumot köt, amikor engedi, hogy Veres Pétert, Németh Lászlót kilökjék. (A Tanúszám tervezett születésnapi kiadásából sem lett semmi.) Nem mulaszthatom el Magvető-dossziém - a levelek és jelentések - bemutatását. A hatás a vártnál sokkal nagyobb. "Hiszen ez olyan, mint amikor egy barátunkról kiderül, gyilkolt... az ilyen mindenre képes."

Szabó József rádiós szerkesztő a Németh László-emlékműsor kitágításáról tárgyal Lacival, Illyésék fölhatalmazására. Hernádihoz megyünk tovább. A két hajdani Pápai Párizos kollégista találkozása felhőtelen. A régi közös kedély csillan fel emlékezéseikből. Gyula döbbenten hallja, hogy Lacinak 2000 forint fixe van, hiszen Nobel-díjasnak kéne lennie. A Sík Csaba miatt elszabadult indulatokban is fékezni próbálja. Laci szerint, aki lesipuskásan öl, annak nincs bocsánat, mert ha még nyíltan támadna, nem belső jelentésben... Én is mondom, kérték már, de nem adom közre ezt a dokumentumot, nincs is rá felhatalmazásom, de nem árt, ha ő beleilleszti képbe ezt a merénylő képességet is. Asszociáció folytán régi nevek kerülnek elő, Balogh Elemér például, aki a szemináriumaikon magyarázta: "Mi kommunisták, igenis kutyák vagyunk és ha a Párt úgy kívánja, én harapok."

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Stickl Kata [2016.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 18. vasárnap

Elegendő erőt érzek magamban a Rádió rendelte Kedves lemezeim műsor összeállítására. Bele is élem magam a különböző fázisokba, élvezem, ahogy az anyag elrendeződik. A Berényben valaha kölcsönkapott őslemezek közül magam fogok intonálni egyet, azt, hogy "Zepelinen járok, / és útitársat várok, / jöjjön velem, jöjjön velem, / repüljön velem!" Aztán, ha igaz, következnének Bartók- Kodály­ Basilides- számok a His Master's Voice-sorozatból, az Antal István játszotta Bartók-Kolindák, Monteverdi: Orleo Caccini Amarill, Muszorgszkij: Dnyeper, Debussy: Svite Bergamasque, Honegger: III. Szimfónia, Britten: Szerenád, Lutoslawski: Három Micheaux vers, Stockhausen, Webern, Stravinsky (Cantata, Mavra) s a Colin összeállította Homage to Stravinskyból, Tim Souster műve.

Este nyolcra készen vagyok a 7-8 oldalnyi szöveggel. Nagyon kell vigyáznom a tömörséggel, hogy a fönti keretból minél több felhasználódjon. Czigány azzal biztat, hogy talán a szöveg és a megválogatott zene részletek elférnek egy órában.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 19. hétfő

Szabó Edét találom Lator szobájában az Európában. Juhász Vörösmarty-köszöntőjének utolsó negyven sorát tárgyalják, amire minap Matyi is kimondta: nyílt blaszfémia. Ede, aki úgy döntött, nem publikál az Új Írás-ban amíg J. F. szerkeszti, edzett létére se volt felkészülve ennyi nyelvi istentelenségre. - És mi még itt azon vitakozunk - morog László -, ki lehet-e adni Malamud remek regényét néhány magyarul megnevezett genitália miatt?!

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 20. kedd

Demeterné közli, jövő héten tornáztatásom helyett egy hétre Gemencbe megy pihenni Aczélékkal. A. Gy.-t nagyon kiborította Demeter halála. (Láttam róluk egy fiatalkori fotót, csakugyan nagyon jó barátok lehettek.) Gyengébben volt ő is, de most már javul. Sok orvos vigyáz rá. Moszkvában egyik este EKG-t akartak csinálni vele, de ő fél egykor jött meg a fogadásról. Csak extra befolyással tudott kiszabadulni a kórházból, ahol mindenféle vizsgálatoknak akarták alávetni. Ilyen történeteket hallok Gyuri bácsiról, kit egyre többen emlegetnek Bajszosként, lemondó és megvető hangsúllyal. - De ha majd jön a Benke Vali meg a Gáspár - mondta ő -, akkor majd belefeketedtek! Ezekról a témákról folytatólagosan már Domokossal beszélgetek itthon. Azzal kezdi ő, hogy Aczél Juhászon keresztül "mögfúrta" Illyés interjújának Tiszatáj-ban való teljes terjedelmű megjelentetését. Matyit vették kéz alá, közölje ezt IllyésseI. Nem vállalta. Illés Endre meg Németh László Sorskérdések című kötetének megjelentetésétól fél, kiadatása miatt netán nyugdíjaznák. Matyi oldalas lucidus jelentésében az összkiadás sérelmét a Lukács összkiadásával veti össze, akinek olyan veszedelmes művei is voltak, amiket maga Lenin bírált.

Hallom, a Pártközpontban az írószövetségi közgyűlés előkészítése során Pándi, Király és mások közt Ilia is jelen volt. (Aczél fölajánlotta neki a színházi főosztály vezetését - nem vállalta.) Fölment utána Matyihoz beszámolni. Úgy véli, Király látványosan vissza fog lépni népieseket pártoló prominensi szerepéből. Pándi meg nem engedi semmiféle választási listára se fölvétetni nevét, nem teszi ki magát a kockázatnak, hogy kihúzzák.

Végül, mielőtt a szerzői est néhány szöveghelyesbítésére térnénk, mutatja Matyi a Frankfurter Allgemeine Zeitung magasztaló kritikáját az általa szerkesztett német nyelvű magyar novellaantológiáról. Az itthon mindig hiányolt igazi, itt is-ott is illetékes szakértő, Szenessy Mario úgy megdicsérte Matyit s igazmondó antológiáját, hogy bizony ebbe is belefeketedhetnek néhányan.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Pátkai Boglarka [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 21. szerda

Csűrös szerint a pártközponti megbeszélésből Béládi azt a hírt vitte, hogy elégedetlenek az intézetek szellemével, személyi összetételéveI. Most már a proletárhegemóniánál többre van szükség! Pomogáts és Rónay Laci egymásra nézett. Hernádi meg elújságolja: hétfőn a "polgári" írók értekezlete zajlott Dobozynál. Mészöly, Szabó Magda, ő, Csoóri, Sükösd) Többször is emlegették az én kitűnő munkámat. "Addig, amíg őrültek főszerkesztenek, Fodor Bandi miért nem főszerkesztő?" Dobozy hunyorogva vette a lapot: ­"Igen, fontos volna a megfelelő embert tenni megfelelő helyre..."

Beszélünk röviden a világpolitikáról is. Szegény Libanon olyan tűzfészekké válhat, mint Vietnam. Szerencse, hogy tavaly még ott járhattam valószerűtlen idilljében.

Csontos Sanyitól kaptam ijesztő szövegű lapot. Igy kezdi: "Zavart, furcsa vagyok, határozatlan, a tettemért felelősséget nem mindig érző, néhány hónapja." Íme, megint egy jellegzetes esetem. Amikor leszámolhatnék valakivel - hisz csalódtam ebben a csodagyerekben -, ő mond szinte siralmas ítéletet saját maga felett s kétségbeesetten kér: "hiányzik... a te leveled, amit senki másé nem pótolhat, a te hangulatod, a te éned, fokozott szükségem van rá..." A lapot a kecskeméti Honvéd Kórház zárt osztályáról küldette ki. Délután a régtől esedékes, közösen óhajtott találkozás Nagy Lacival az Európa étteremben. Beszélgetőpartnerem mindjárt az elején nagyon barátságos; tudósít az írószövetségi ügyekről. Dobozy igenis elnök akar lenni, Darvas teljes jogkörű utóda. Teljesíti a felsőbb kívánságot: kifogni a szelet a haragvó vitorlákból. Az Illyés­interjú körüli huzavonában a feltörő új vonal óvatossága is észreveendő: Csak ne beszéljenek itt nemzeti ügyekről!

Személyesebb közléseit hallgatva meglep, hogy öccse Új Írás-tól való elküldését Juhász éppúgy nem tárgyalta meg vele, mint a felvételét. A rendőrségi ügyek, ezzel kapcsolatos botrányok szerinte kitalált dolgok. Ő legalábbis nem győződött meg másról, mint közönséges kifúrásról, ellene is irányuló manőverről. Persze, öccse rajongott Feriért de ő elsősorban azokat nyírja ki, akik szeretik. S mi jogon vádaskodik alkoholizmussal ő, aki évekig állandóan részeg volt. Elbocsátani valakit csak három fegyelmi után lehet.

Láttam, látom, különben is védi, szereti az öccsét. Azt mondja, nagyon jó verseket ír újabban. Bukását az is okozhatta, hogy a szerkesztőségi titkárnő Pisti mellett állt, s Feri is szerette volna megkaparintani. Kimondja, amit nem vártam, és a szó kiszámíthatatlanul sújtó volta miatt nem is volna szabad: - Őrült és mindig is az volt. Csak eleinte kevésbé látszott rajta. Amit ő mostanában megtudott róla, erősíti a tényt, hogy környezetét teszi tönkre legjobban (Erzsike öngyilkossága, Kati lányának szerencsétlen kisajátítása).

Lélekben ő már 1968-ban elszakadt Feritől. dicsekvésként, de említi: Tékozló ország írásában ő is segített, ajánlva, hogy a leveretés utáni helyzet ábrázolásába iktassa be a Művesek lakodalmát. S mennyire zavarta Ferit hajdan a politikusok közelsége s most milyen puszipajtás Aczéllal! Ő különben szegény Kamondytól azt is hallotta, hogy a Kossuth-díj -szavazáskor nem szavazott rá. Bazsiban pedig a temetés után egyre csak azt hajtogatta: - Vajon miért mondta neki Pista: "Feri, úgy kibasztál velem, de úgy!!..." Szerintem ez a moszkvai Peking Szállóban hangzott el 1963 decemberében jelenlétemben. Laci tud valamit ottani összeugrásunkról Feritől. Most ismeri meg részletesen a veszekedés okát, motívumait. Ő meg a Kondor - Juhász közti szakadást idézi fel. A szoknyás Csokonai-képet akarta tőle megvenni. - Nincs neked annyi pénzed. - Dehogynincs! Most rögtön kifizetem. - Nincs neked annyi pénzed...

A Juhász - Aczél szerelem történetét is vázolja. Kezdődött azzal, hogy eltörölte 168 ezer forintos adóját... Sort kerít arra is, amit már korábban elmondott, de sokkal rövidebben - az ő Aczéllal való egyetlen találkozására. Mostani beszámolója költőre vallóbb, pontosabb, az is kiderül belőle, hogy jelentőséget tulajdonított minden mozzanatnak. - Görbén, nagyon görbén állt ott... Szobájában Fényes Adolf-, Szőnyi-, Bernáth-képek, Varga Imre Radnóti-feje, könyvek dugig

Még akkor is, amikor így fordult hozzá: - Beszélni akartál velem.... Így felelt: - Én nem akartam. - Mondd el a panaszaidat. - Nincsenek panaszaim. S a beszélgetés úgy ért véget, hogy a kanapén vackolódva, lábán igazítva megemelkedett, mire Aczél fölállt, azt hitte, menni akar.

Emlékszik, hogyne, Darvassal való hozzá vonulásunkra 1958-ban. A. Gy politikus módjára akkor is csak a kártyákba akart belelátni, akárcsak most, amikor az ultranépiek Fekete Gyula, Sánta kezdeményére Csoórival, vele és Benjáminnal együtt) Dobozynál jöttek volna össze Aczéllal. Ő volt, aki erról a találkozásról lebeszélte Dobozyt. Dobozy örült ennek nagyon. Egyébként okvetlenül szabadulni akar Garaitól. Tudja, hogy a Pártközpontban sincs becsülete, futóbolondnak, alkoholistának tartják, meghágta a bolgár pártveterán nőket s a többi...

Eljutunk végül találkozásunk ürügyéhez, a Berzsenyi-ünnepségekig. Szeretném, ha az alkalomra írt verssel részt venne a Kaposvárra, Niklára tervezett költődemonstráción. Minden támogatást megígér, írni fog a nemes alkalomra, s nem teszi közzé előbb. Belátja igazamat, hogy ez a lélekbe építkezés mindennél fontosabb, jobb is lesz, ha továbbra is a Költőszakosztály gazdája maradok. Ez az első jóváhagyás a szövetségbeli mozgolódók részéról, szabódásomra, amiért hogy nem akarok se titkár, se miegyéb lenni a közgyűlés után.

Abban viszont nem tud tanácsot adni, milyen szerepet kapjon Juhász a Berzsenyiért szervezkedésben. Én kihagyni nem akarom, de szerinte Feri csak a központi reprezentációban érezné jól magát. Hangos töprengéséből látom, ő ez ügyben nem kívánna vele együtt szerepelni. - Berzsenyi olyan tiszta író... őt is csak bemaszatolná. S tudom, hogy viselkedik ilyenkor: odaül az asztalfőre, mindennek elveszi a jó ízét. Te csináld csak a somogyi dolgokat az eddigi mederben, ez egy vidéki vállalkozás, neked nem kell senkihez alkalmazkodnod.

Veress Miklósról is beszélünk, akinek holnap lesz az esküvője. - Aggódom - ez az első szava. Tehetségesnek tartja, de időnként látja benne a karrierizmus, egy jobb kiadású Váci veszélyét. Nem tudja, mennyire igazodik a KISZ-vonalhoz bár sokat elárul, hogy Veress tanúja Agárdi lesz. Ő a feleségé Ilonáé, akit még ÉS-beli titkárnő korából ismer, szeret és szán. A hangból, ahogy a két ember sorsát taglalja, összességében az derül ki, hogy Miklóst is, Ilonát is szereti.

Ugyanilyen felelősen mond véleményt Csanády Jancsiról. Elismeri, hogy nagy tehetségnek indult. Felfedezésében nem tévedtem, de rossz jellem, gyűlölködő. Tud a velem való konfliktusáról is. A feleségét Gabit szívesen említi. Szegény, annak mit kellett kibírnia.

Három és fél óra hosszat olyan friss lendülettel beszélgettünk, hogy a legkisebb feszültséget, fáradságot se érzem. Szóba merem hozni az első velem kapcsolatos, állítólagos rossz impresszióját is. 1951-ben, kéziratos verskötetem olvastán említette Juhász, mutatta Nagy Lászlónak is, neki nagyon nem tetszett... Laci szerint ebből egy sz sem igaz, ő nem látta kézirataimat. Ha valóban nem tetszett neki, ennyi idő múltán az se baj. Feri különben jelenlétemben dicsérte a verseket, némelyiket kívülról megtanulta, irigyelte -, de aztán hátam mögött azt mondta Rádicsnak, megdöbbenti, hogy falusi gyerek létemre imperialista ideológiát fejezek ki. Később aztán Benjámin írta meg őróla ugyanezt, jegyzi meg a már búcsúzkodó, taxiba lépő, malíciájában is inkább megbocsátó, a folytatás esélyét kereső pályatárs. Kétségtelenül Juhászról beszélt legtöbbet, mint akinek szüksége van a nehezékek kidobására, hogy léghajóján továbblendülhessen. Elmondta azt is, hogy születésnapi találkozójára, a Rózsadomb teraszára csak úgy tudta elhívni, ha korábban odamehet, s ha mellette ülhet. Mert 1972-ben az Illyés-est után részegen együtt föllátogatva még egy facér nőhöz, odahívatta Erkit, Czinét. S Czine aztán hajnalig olvasta be neki a magáét.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 23. péntek

Domokos vodka és kávé kíséretében kezembe adja hétoldalas bevezetőjét. Kollázs különböző évek emlékeiból. Kitűnő drámai érzékkel jeleníti meg az Eötvösből való távozásomat. Iróniájával is megkapó a "Lakodalom Sárköz szívében". Megrendítő Fülep két beiktatott jegyzete két versemről, amit minap véletlenül adtam Matyi kezére, a Kéry-kritikát keresve; szellemes, ahogy záradékba iktatta első nyomtatásban megjelent versem dátumának (1946. 1. 26.) naplójegyzetét. Itt-ott módosított a tényeken, makói találkozásunk például nem 1948-ban, hanem egy évvel később történt, de az ő kompozíciója szerint így a jobb. Vidámak vagyunk, a szertartás előkészülete a legjobb rendben.

Részt veszek Veress Miklósék Ságvári téri esküvőjén. Körülöttem Pintér Lajos, Kormos, Kulin Feri, a Nagyvilág meg az És munkatársi gárdája. Váltok egy csókot az ifjú párral, aztán jövök haza. A Deák téri Metró aluljáróban látom a szembenső lépcsőn emelkedni a fonyódiakat. Lelkesen készülnek ők is a Fészek-estre. A Gólya Áruház sarkán esni kezd. Na hiszen! A portán táviratot nyomnak kezembe: "Gondol rád régi iskolád."

Fél kilencre olyannyira telt ház van, hogy pótszékeket kell bevinni. - Erról nem volt szó! - tréfálkozik az est értelmi szerzője, Mátrai Eszter. Ülök egy ideig Németh Ella mellett. Egészen jó állapotban van, várja lányait. A mieink a középső sort foglalták el, mellettük Hernádiék a lányok gavallérjaival hatan. Akárhová nézek, mindenütt ismerősök. Mint később kiderül, az általam hívottak kétharmada jelen van.

Latinovits a Tilalmas ifjúság szövegébe úgy fekszik bele, ahogy kell. Végül odamondja: 1956. Matyi szövege epizódjai, válogatási ötletei egyaránt kiválóak. Kedélyem a szavalatok változó szintjével együtt hullámzik. Csak Körmendi Klári Stravinsky- Szerenádja után, a szünetben hozzám jövők arcáról olvashatom le, itt valami jó történik. Többen megszólítanak, kivonult a velem érettségizettek kaposi gárdája is: Boross Péter, Molnár Palkó, Benedek, Szigetvári, Sipossék. Elragadtatást látok Szíjj Zsuzsa arcán, elégedettséget Kormoson, Vészin, Tornain, Orbán Ottón, Benyhén. Biztos jel az is, hogy Dóráék oda jönnek hozzám szeretetteljes arccal.

A második rész Az idő foglyával kezdődik. Matyi arcáról mint szeizmográfról olvashatom le a versek hatását. Dávid szerény biztonsággal, csinosan ül mellettem. Valaki megjegyezte, ez az ő debüje, mert hogy többször is szó esik róla a szövegekben. A Colinra, Fülepre emlékező írások közül Fodor Tamás az Érkezést mondja legjobban. Bozay zongoraműve után az indiai látleletek infernóélményét mélyíti Latinovits a kórházi irtózat fölidézésében (Ki itt belépsz). Meggyőzően szól Bánki Zsuzsa szájából a Dicséret, Ronyecz hangján a Temetés, a koronát pedig ismét Latinovits teszi a műsorra a Kélt újra jellel.

A színészek - bármennyire favoritjuk voltam ma - a pódiumra már nem jönnek vissza, egyedül kell búcsúznom a Németh László-s Homloka égöve alattal s a "becsületes szürkét" dacosan vállaló Nem kellel. A Tánc mondása közben már gesztikulálok is. Kézcsók Ellának, ölelés a forró arcú Klárikának, aztán a csattanós piros arcú Bereczkytől Lakatosékon, Vöröséken, Varga Pistáékon át Czigányig, Beney Zsuzsáig, Mátis Líviáig és Kristó Mártáig mindenütt a meleg, az áthevült öröm vesz körül. Fő ölelő még Mátrai Eszter, boldog, hogy sikerült "tőrbe csalnia." - "Te kis szürke, te..." vonja magához homlokomat Gyula. Galambos pedig megilletődve summáz: valamit most én is visszakaptam.

Az étteremben legalább hat asztalt kell össze tolni. Most látom a könyvtárosok egész kis különítményét. Sallainak is jóleshetett, hogy Domokos kimondta a nevét, Bulla arcán olyasféle elégedettség, mint a gyakorlott jótállóén: Ugye mondtam, hogy még a színészeket is lepipálod! Bozaynak más a véleménye, produkcióm szerinte volt már jobb is. Ő ma saját És-beli nyilatkozatára büszke. Kurtág is gratulált neki. Sárika gondoskodik a nővérekról. Szerencsére ők is találnak ismerőst bőven. Bisztray csendesen töltöget a poharamba. Gundel-palacsintával lakom jól. Fél órát Kormos is ül mellettem. Nagy Laci nem tudott eljönni Veressék esküvőjéről.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 26. hétfő

Hernádi megállapítja, hogy összes barátai, ismerősei közt én vagyok az egyetlen, aki következetesen kitartok mellette. A fiúk pedig (Csűrös, Bulla) még egyszer értékelve az estet Ronyeczet kiáltják ki legpontosabb szavalónak, a közönségról megállapítják, nem sznob jellegű, hanem Fodor-fazonú volt. A barátok közt meg Hernádi kap feltűnően sok jó pontot. Karcsi ellágyulva emlékezik, a Pécsi Filmszemlén az Élet Császáraként is ugyanúgy ült le vele diskurálni, mint máskor. Miklós vallja, kezdeti idegenkedése óta egyre jobban szereti személyisége, állandó emberi többlete miatt.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 30. péntek

Éjfélre legépeltem Takáts Gyula Becén (június végén) fölveendő tévéfilmjének forgatókönyvét. Sárika meg pizsamát, papucsot vásárolt nekem, gondosan összekészítette kórházi menázsimat. Most hát itt vagyok újra Forgács Péter osztályán. A kétágyas helyett egyelőre hatágyas szobába kerültem. A Hegedűs nevű korpulens traktorszerelőt éppen gyömöszöli a gyógytornász. Lekezelek melós lakótársaimmal. Egyik, a Szlankó nevű, nyírségi kinézetű, másik idősebb mátészalkai, aki életében másodszor van Pesten. Legnagyobb hangú egy Párizs Márk nevű bányász. A kooptálódás nem lesz egyszerű, meg aztán túlontúl sok a duma. Mégis próbálok olvasni. Genti doktor barátságosan megvizsgál, semmi rosszabbodást nem lát. Forgács biztat, egy héten belül visszakerülök a tavaly jól bevált 107-es szobába, a kétágyasba.

Péter bent lakik a kórházban. Behív szobájába, borral kínál. A városból érkezve nem tudja a hírt, amit én hallottam kisrádiómból: Czóbel festő 93 évesen meghalt.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1976. január 31. szombat

Aránylag aludtam, de itt bizony már reggel 6-kor fölpattintják a villanyt. Az alsó traktus fizikoterápiás főnővére azonnal megismer: már volt nálunk. Ezúttal diolinkezelésben részesülök. "Lyukacsos" lesz tőle a hátam, s viszket cudarul, ám nem sokáig. Egyéni tornásznőm helyes, szelíd teremtés, meglepi, milyen jól karban tartott matériát kapott (Demeternét dicséri!), és hogy tornászni is tudok.

Fischer utóda csak egy pipec-pizsamás kamionsofőr, a nők között pedig egy kiérdemesült partizán a tekintély, ki negyven évet élt Franciaországban, s "Messziő "-vel köszönti a cigarettázó asszonyokat.

Forgáccsal együtt felhívjuk Sárosi Bálintot, ő lehetne majd az én stafétautódom, ha kikerülök innét, 21-én.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.