1978_02. [6]

Fodor András naplója - 1978. február 10. péntek

Műsoron kívül ismétlik Kormos és Nagy László televíziós beszélgetését. Előtte a Híradóból kimaradt temetési jelenetek némaképei.

Ágh Pista támogatja a félrenyakló fejű mamát. Látni Takács Imre fehér fürtjeit, Sántát, Pozsgayt. Sütőt, amint szemüvegesen olvas, Margitot a gyászkocsi mögött, a sír felé billent koporsót. "Ne legyen nehéz a föld" idézi Sütő Nagy Lacitól vett szavait. A halál nagy dramaturg: az interjú minden mondata másként hangzik most, mint a korábbi akusztikában. Hát persze, hiszen halottak beszélnek itt. Mondják, Laci boncolása is lábon viselt infarktusok nyomát, hegét mutatta.

Sejthettük, már első hallásakor is, milyen megrázó, most mégis az utolsó, utódoknak szóló üzenet: "Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket... Csak ennyit tehettem értük."

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Budai László [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1978. február 12. vasárnap

Hernádi a Várszínház-nyitó előadás higgadt lázában, Domokos a könyvére kapott levelek félig bevallott, de jóleső örömével telefonál. Ma már vendégségbe is megyünk. Nem szívesen szemlélődöm az őrmezei lakótelepen, mert még szinte látom, ahogy Kormos jön a földbe süllyesztett futballpálya mellett kézen fogva lányát. Ezért is ültünk a Kosztolányi téren taxiba. Kormos Anna nyit ajtót. A tíz egynéhány gyerek most ül a torta köré. Elsőként Anna picurka Marci fiát pillantom meg, majd mellette ülő nénjét (Luca nagynénjét). Ő igazi fekete szépség. Tetszik még Parancsék parasztlányos bájú lánya.

Rossz érzéseim fizikai fájdalommá válnak a szőnyeges szobában, melyben alig több mint négy hónapja arcra bukva, holtan találták Pistát. Most önfeledt társaság gyerekfarsangozik itt. Parancsék, Orbánék, Kálnoky Laciék. Harmatiné szállongó szőke haja mellett a sokat emlegetett Szabadi Judit, Péter Márta barátnője, házasságuk összehozója.

Luca orra hosszabbra nyúlt, pingvinalakja a farmer keresztpántjaiban még mulatságosabb, ám primadonnáskodik is bőven. Orbán nagyobbik lánya szexepiles, a kisebbik (Eszter) folyton bukfencezik. A mi fiaink (szép Dávidtól, hogy Pista bácsi környezetét fölmérendő eljött a jóval kisebbek közé...) a játékokkal vannak elfoglalva. Nekem szúr a mellkasom, tompa a fejem, nehezemre esik a férfitársaság is. A Nagy Laci nyomán várható egyházszakadást latolgatják. Új adat, hogy Juhászt szinte elverték a sír mellől, a díszőrségbe se engedték beállni. Nemrég adatta vissza Laci Hószakadás című versét, de ez tán nem jutott eszébe, míg sírva ment be a szerkesztőségbe: igazából miért is nem szereti őt a Margit? Majd parancsba adta, Csoóri népművészeti esszéjét pedig küldjék vissza.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1978. február 13. hétfő

Rendőrök és reflektorok irányítanak a Várszínház felújított épülete felé. Elsőnek éppen Gyurkó, a házigazda köszönt. Mózer Pali belsőépítész osztálytársam, sokat szidott pitykéit alig szemlélhetem a bevonuló protokoll sokfélesége miatt. Jobbról a politikai főemberek: Aczél, Győri, Óvári, Király negédes mosollyal köszönti Sárikát, Juhász elegáns vivőrként kezel velünk, s a továbbiakban csak a nálunk nevezetesebbek közt kellemezteti magát. Most érzékelhetem: hiába kerültem bele az illusztris személyek első vonalába, nincs köztük igazán jó emberem.

A Bajcsy-Zsilinszky színtere erőltetett, hangulattalan, a színészek (Iglódit, Tolnai Miklóst kivéve) műkedvelős szinten mozognak. A dráma első része gyönge dokumentumjáték.

Amikor a szünet jelzésekor megyünk lefelé, Bulla nálunknál is rosszabbat mond a látottakra. A parlamenti és a börtönjelenet jobb, de a rendezés invenciótlan. Egyetlen frappáns találat, amikor a bohócsírás átvált szirénasivalkodásba. A siralomházi négyes jelenetet olvasva többre becsültem Az aktuális foldozások idegesítőek. Miért kell például a párkáknak (Torday, Bajcsay) az Internacionále zárósoraira tanítani a halálra szánt Zsilinszkyt? Az is valami, hogy nem egészen szégyenkezve tapsolok, de az bizony feszélyező, hogy a zárótablóban a színpadról hangzik a Himnusz. Ez még Gyula mogorva arcának se áll jól. A továbbiakban igazi otthoniasságot Jancsó és Csákány Zsuzsa ölelkezésén kívül sehol sem tapasztalok. Se a bőven hordott étel-ital, a különben hangulatos hajdani refektóriumban produkált töröksípos, hegedős népzene nem hat ránk marasztalólag. Gyula olykor megáll mellettünk, de inkább Kornidesz, Tóth Dezső és Aczél közt tiktakol. - Ki fogja ezt az egészet egyszer megírni? - Majd te a naplódban... hagy helyben Gyula.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: ELTE Könyvtártudományi Tanszék [2006.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1978. február 22. szerda

Öt könyvről kellene Kristó Könyvvilág-ába vallomást írnom, mivel ezekhez, szerzőként (A bábu vére, Vallomások Bartókról), Összeállítóként (Verses országjárás, Gyöngy a csillag- József Attila gyermekversei) és fordítóként (Larkin: Nászi szél) közöm van.

Bertók Laci március eleji Fészek-estjéhez Módos Pétert kértem fel társként. Ő külön szöveget szán erre a célra, de roppant nehezen szüli. Le kell vele ülnöm az Astoriában, hogy könnyíthessen lelke terhén. Nem mindennapi őszinteséggel tárja fel hányatott múltját, a ruszin, partizán - horthysta repülőtiszt - anyjától elvált apát, az úrinő nagymamát, a nyugatosság miatti megaláztatást, a nagyszékelyi zűrös világot. Fixa ideája: azért nem lett belőle jobb író, mert ezt a származási, neveltetési gubancot nem tudta elvagdosni maga körül.

Véletlenül apja vörsi világába egyszer betekinthettem, és Nagyszékelyen is jártam, indíttatva érzem magam, hogy segítsek legalább megkülönböztetett odafigyelésemmel. Viszonzásul értékes információkat kapok Kalászról (vizsgálati eredményei negatívok, de az orvosok minden ártalomtól óvják), Kormosról, ki bizonyosan érezte vesztét, mert minden alkalmat megragadott az önpusztításra. Meccs után fölment hozzá: Te, igyunk abból a vörösborból, amit Tolna megyében ittunk... Nagy Laciról - kit ő élete utolsó előtti napján még jó állapotban látott. Őnála is jobban bírta a 70 perces versműsort. Igaz, túlságosan meghatódott Margit versein. Ennek is megvan a maga előzménye: majdnem elköltözött hazulról Kiss Annához, míg aztán decemberben szakítottak, Anna kiment az NDK-ba. Zűr volt az András gyerekkel is. Juhászról: - Pár nappal Laci halála előtt mondta, most neki kéne megerősítenie a válságban lévő barátot, felújítani a szövetséget. Ennél is különösebb M. P. saját kommentárja: Laci halálát meg lehetett volna előzni. Lehet, hogy a két infarktus aznap éjjel érte. Fel kellett volna erősíteni.

Kazimir kért tőlem egy elképzelést a Hiawata színpadra állításához. Írtam egy elég terjedelmes vázlatot. K. ma telefonált: elégedett közreműködésemmel. Eszerint semmi se ment meg attól, hogy saját invenciója szerint színre vigye Longfellow eposzát.

Sinka verseire éheztem rá: sajátságos bihari levegője, mélységes bánata, megszenvedett mítoszai mélyen hatnak rám. Rímkényszeres, klapanciás megoldásai olykor zavarnak, de vannak egészen tökéletes rövid darabjai. Nagy László és Kormos sokat köszönhet neki.

Fél 3-ig utazom Hórindzsa, Kerek-ér, Pankota, Varnyúd és Pandova tájékán.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Winkler Anna [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1978. február 25. szombat

Közvetlen nyolc óra előtt virággal, János eszkábálta Papa-naptárral és tucat zsebkendővel köszönt a családom. Utána már szállingóznak a hívek: Vekerdi, Bozay szólóban, Miklós is, András is egyedül, de Hernádiék, Latorék, Bulláék, Domokosék, Bisztrayék párostul. Whiskyt öntögetek, meg grappát. Nagyon jó a hangulat. Jutka ül mellettem s a legbensőbb dolgokról is jól elbeszélgetünk. - Áruld el nekem, ki a Pályatárs, akit ilyen című versedben magadnál különbnek érzel?.. De vigyázz magadra, mert őrülten élsz, annyi mindent vállalsz.

Attila ki eleve vidám kedvvel jött, dicséri Sárika készítményeit. Az ő Klárija - Gergő betegsége miatt - nem lehet velünk. Ica feltűnő csinos, helyes, kedves, sose utasít vissza, amikor töltök neki. Elég sok bor folyik, aztán nyitogatom a pezsgőket is. András egyre élesebb hangja vonja magára a figyelmet. Csoóriról folyik a vita, akit ő, Vekerdi és Csűrös kontrázása mellett sokkal többre taksál, mint mások. - Megszenvedettségével övé a hetvenes évek látlelete, s nem Vas Istváné. László, az ellentábor szószólója szerint nem elsőrendű költő az, akinek a versei nincsenek az ő fejében. Idézz valamit Csoóritól! Amikor András erre is képes, az oldalkocsis-versenyző szerelem ábrázolását mindenki lehengerli: Mara is, Matyi is. Amikor Matyinak a Szabó Istvánról írt verset dörgöli az orra alá (az szerintem is igen megrendítő és eredeti hangú költemény), a legilletéktelenebb mond rá szamárságokat az ittas ember fölényével. Andris majdnem az asztalt veri, László majdnem lepotyog az ágy széléről a feléje érvelés igyekezetétól. Házigazdaként nem csinálhatok goromba rendet a hadakozók közt, meg élvezzük is a szócsatát. Gyula figyelmeztet: mindjárt három óra, s lám, senki sem álmos. A szentségtörő kijelentést is ő ereszti meg: Csoóri jobb költő, mint Kormos, szerinte Kormos hatodrangú...

A parázs vitával együtt nem végződik rosszul a hosszú együttlét. Sokszor érzem - nemcsak búcsúzáskor -, az itt levők egymás iránti és irántunk való szeretetét. Lator mondott is valamit a végén Sárikának, hogy vigyázzatok, Jutka pedig, még kint az utcán is anyás gyöngédségét éreztette.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Cseh Gabriella [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1978. február 26. vasárnap

Jánosunk - kiről éjszakai búcsúzáskor Ica meghatva mondta Sárikának, mennyire hasonlít rám - sápadtabb a szokottnál. Ritkásan szólal meg, de mindig értelmesen. Jó vele nézelődni, egyre-másra megtanítani őt.

Tulajdonképpen erre is kellene több idő. Betérünk a Belvárosi-templomba (szégyenem, de sose jártam benne), mutatom kint, milyen a szamárhátív. Együtt fedezzük föl a Petőfi-szobor hátoldalán: "Közadakozásból 1882". Elnézegetjük a régi Váci utca Klösz-féle felnagyított fotóit az átjáróban, s viszünk haza a maminak három szál nárciszt.

Gyula jelenti, elégedett az éjszakai társasággal. - Kitűnő emberek s lehettek volna kétszer annyian... És ez a maga műve... - Erre büszke is vagyok. A vitában is az életerő bizonyságát látta. Vekerdi vitte haza őket kocsin, Andrást meg Miklóst. Az utóbbi parasztos egyszerűséggel megjegyezte: - És az, hogy Kormos lepaktált Pándival, el van felejtve.

Digitalizálás forrása: A hetvenes évek II. Napló 1975-1979.

Digitalizálta: Cseh Gabriella [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.