Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Nehéz feladattal birkózom: Csordás Gábor lektorálásával. Kormos ezzel végképp nem tudott mit kezdeni. Igazán tehetséges fiú, de olyan inviduális anarchista, mint a pinty. Erősen hat rá József Attila, de az ő Őspatkánya zabál bele abba is, amit Cs. G. kifőz. Bosszantó, hogy Cohn Benditet egy lapra írja Różewiczcsel. Mindegy, nem akarok salabakter lenni, a leghosszabban róla írok, s a leghatározottabban fogom kérni a kötet kiadását.
Összeállítottam közben Kelemen verskötetét is. Jobb, mint amilyet harminc alatt bárki produkálhat. Illés Lajos beismerve, hogy a könyv elcsúsztatása Kormos vétke volt, hajlandó most Kelement soron kívül kiadásra elfogadni.
Domokossal kölcsönösen ki vagyunk éhezve egymás társaságára, így aztán hosszan eszmecserézünk. Megtudom, hogy Nagy László és Illyés közt levélváltás is volt az ügyben, melyik Nagy László fúrta meg a Válasz-t. (Mi azt mindig is tudtuk, hogy a később B. Naggyá lett N. L.) Siratóját szemforgatásnak tekinti Matyi. Másrészt konstatálja, hogy az Illyéssel foglalkozás senkit sem érdekel. Ezt a megállapítást azzal bővíthetem, hogy a minőség önmagában senkit sem érdekel. Valahogy most szabadult ki a Nagy László- Kiss Anna viszony témája is. Kilenc évig tartott, s Laci nem tudott dönteni a két asszony között. Anna nagyon is féltékeny volt Margitra. Ilyenek csúsztak ki száján: "Fogok egy kapát és fejbe vágom..." Hibáztatja, amiért gyomorfájásait és egyéb panaszait nem vette komolyan. Ágh is próbált emiatt berzenkedni, de a "Rózsadomb-párt" leintette. Nekik Annáról is rossz véleményük volt, Lacit is fölhúzták ellene. Egy ízben raportra is hívták. Annát viszont Laci Margitnak szóló vidám üzengetései bosszantották. Ő a decemberi szakítást amiről már értesültem - nem ismerte be.
Kormos özvegy-hagyásai is szóba kerülnek. Mara ízetlennek tartotta F. Zsuzsa temetőbeli gyászba öltözését.
Aránytalanul sokat beszélünk Juhászról, Matyi föltételezi, hogy már-már Feri irányítja Aczélt is. Elolvasom Matyi Jancsóval folyt rádiós beszélgetését. Szimpatikusabban beszél, mint bármikor, tulajdonképp a Philip Larkin éle illúziótlanság hangján. "A dolgok szívében üresség van, de ezt el kell viselnünk."
Itthon nálunk krudélis a helyzet, általános festés után holnaptól kezdődik a padlócsiszolás rémuralma. Sárika az íróasztalomra föltett ágybetéten fekszik. Se ágy, se asztal, az ölünkből kell majd ennünk.
Kálnoky Pinczési Juditról kér információt, miközben ő, a sokkal inkább informált, elmondja az öngyilkossági kísérlet előzményeit. A ludas csaknem teljes mértékben Kormos, ki felületesen bírálta el P. J. kötetét, szerződést köttetett vele egy gyerekversgyűjteményre (1978) is, melyet most visszaadtak, mint kiadásra elégtelent. (Laci a verseket is meg akarta beszélni a szerzővel részletesen, nem kapott rá módot.) Kormos megígérte, hogy segédlektorként fölvéteti Juditot a Mórába. Ez ügyben szólt a Mama a minisztériumban, onnét ment a leirat a Mórába, minek következtében Kováts Miklós behívta a lányt s igazi, Eötvös-kollégista stílusban kikészítette Jutkát, - "Mit csinált három évig? - Hogy képzeli, hogy unatkozó úrilányokat csak úgy fölvesznek ide segédlektornak? Ahhoz vizsgát is kell tenni..." P. J. nem ment a vizsgára, hanem bevett 50 Eleniumot, egy tubusos gyógyszert és mindent, amit még otthon talált. S ami igazi baj: egyik karja béna maradt, s ő maga oly gyenge, hogy könnyű tárgyakat se tud kézbe fogni.
Megkaptam, végigolvasom a Hernádi- Jancsó féle Vitam et sanguinem című filmregényt. Lesújtó élmény: ez bizony habarékmunka, csak néhány részlete jó. A filmes látomások lehetőségein túl mindenütt a kortárs művészfilmek kommersz ötletei: meztelen nők, szexuális aberrációk, lélektani képtelenségek, a lélekrajz és a valós történeti tények teljes semmibevétele. És íróhoz méltatlan olcsóságok. (Amikor Kovarczék belelövik a Dunába Somogyit és Bacsót, a rakpart lépcsőjén az "Erger-berger-sósbergert..." énekelgetik...) A Várszínházban bemutatott dráma Shakespeare-i mű. De hogyan mondjam el ezt Gyulának? Domokostól kérek tanácsot. Neki is nagy gondja Gyula írói felhígulása. Ideje volna visszatérnie A MŰVEKHEZ: Persze, a nagy pénz nagy kísértés.
A szőke hajsisakos, barátságos fiatal nőt Juhász Feri nem csak Kilián Katiként, feleségemként mutatja be. S mintha rendelkező főpróba titkos utasításait adná: közli Mátrai Eszterrel: jön Pozsgay, esetleg Kornidesz is. Kati lányát is mindenekelőtt arra buzdítja "Imre bácsinak" csináljon helyet. Hát igen, a protokollt nekem még sokáig kéne tanulnom, hogy megértsem: mindig az első állami és pártméltóság a fontos. Az, hogy közben Illyés meg Illés Endre is ott ül egymás mellett, ennek utána csak járulék. Sárikát a Pozsgay családtól jobbra látom, s akin elsőre megakad a szemem: a görög úttól napfényes arcú Bodnár. Én eredetileg neki szántam a bevezetőmondás szerepét, ő a görög útra hivatkozva eleve lemondta. Udvariasan helyet adott netán más, hangzatosabb neveknek? Nincs most értelme ezen gondolkodni. Máris ki kell állnom a hosszában rendezett publikum elé tervezett "auftaktom" (Vujicsics nevezi így utólag, tetszéssel) elmondására. Fölidézem a 30 év előtti Eötvös-kollégiumot, ahová különféle szerkesztőségek rendszeresen bejártak: könyveket hoztak, recenziókat vittek, leendő új munkatársakra vadászva. Legtöbbször Darázs Endre jött, a korabeli legismertebb fiatal költő, a Magyarok folyóirat szerző-mozgó segédszerkesztője. Egyik társunknak nemcsak recenziót kellett adnia a kapott verskötetról, nevét is meg kellett változtatnia. Rudolf keresztnevét öccse emlékére Ferencre, Wilhelm vezetéknevét egyetlen magyar nevű nagymamájáról Juhászra kívánta módosítani. Darázs kézbeveszi a cikket: - Hopp! Ez nem megy. Ezen a néven most tűnt fel egy igen tehetséges költő...
Nos, ez a Juhász Ferenc az elmúlt három évtized során tetemes életművet hozott létre, ebből önök itt most, csak másfél órányit kapnak.
Mindent elmondok előre, talán ezért tűnik hangsúlytalannak, ahogy Illés Endrét bejelentem. Gaudihoz hasonlítja J. F.-et, nívósan, érdekesen beszél róla. Az első versek bárkit meggyőzhetnek a rendkívüli tehetségről. A Babonák napja... mely sokáig irritált, időközben nagyfontosságú lett. Jandó játssza - kitűnően - az op. 14-es Bartók zongoraszvitet, utána mondatom el Papp Jánossal a Kormosról írt Fekete pávát. Az est legnagyobb teljesítménye Jordán Tamásé, ahogy a Latinovits-siratót mondja papír nélkül, majdnem negyedóra hosszat. A gyötrelmes szövegen kétségtelenül átcsillan a zsenialitás, a gátlástalan szóömleny legszebb része föltétlenül a két koporsót hurcoló bányaló víziója. Ilyet nem találhat ki akárki, ebben a látomásban az átélés iszonya is benne van. Jordán külön érdeme, hogy külsőséges eszközök nélkül szaval, nem mondható ugyanez Nagy Attilára, kinek a hangja is tele van öntetszelgéssel, néha meg úgy gurgulázik, mint Gellei Kornél a Buszon című angol tévéfilm, Dracula szerepének szinkronalakításában.
Hát persze, Ferencünk még a köszönősorokat is megfogalmazta. Elnézem nagyon irodalmias megjelenését, nyakkendőtlen ingét, megereszkedett haját, bajuszát. Ötvenéves. A szeretetéhségéről beszél, talán joggal, mert még most az ünnepi percben is nehéz áradó vonzalmat érezni iránta. Annyi azért kijön belőlem, hogy közönsége és pályatársai nevében sorsa további fordulóihoz sok szerencsét, sok erőt kívánok.
Hol az áldozat? - hallom a gratulálók fölött Illyés sírós-ironikus hangját (Balogh Edgárt hívja közben magukhoz, vasárnapra). Hozzám a kézfogáson kívül se szava, se gesztusa. Rátkai, a pártközpontbeli stáb tagjaként több figyelemre méltat. És az ünnepelt tudja, hogy sokat dolgoztam érte, testvéri csók után hív az éttermi asztalhoz. Szükségszerűen a sor végére kerülünk, szemben Koczkásékkal és Juhász Gyuláékkal. Zokon esik, hogy J. Gy.-né Kovács Erzsi, szinte idegenként néz rám, pedig milyen meleg egymásra ismeréssel tegeződtünk össze annak idején a Szemlőhegyi úton. A Juhász királyságba került új rokonok - Kiliánné, s a másik férjtől szült orvoslánya, Gutai Magda barátságosabbak.
Amikor éjfél felé meglépünk, megint kapok Ferenctől hálás ölelést. Kitaláltam, hogyan szerepelhetne méltóan Lipták sorozatában: Három évtized - három költemény - Szarvasének, Történelem, Latinovits koporsója.
Kellemesen ballagunk haza. Mutatom Sárikának a könyvheti kirakatban lévő könyvemet s a Színházi Irodában kirakatba tett Hiawata-plakátot.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap