RESTÁR SÁNDOR
mi lesz?
(L. K.-nak)
ez az őszi nyár
magányom ízét
őrzi már
futnék hozzád
alig lábamon
nincs bennem dac
csupán csak szánalom
éjszakánként
lelkemben furdalok
szívemben
kiokádott bordalok
zsibbad a bal karom
- kazettán
magamat hallgatom
tiltott zónámban
bádog hamutál
mi lesz ha egyszer
Isten is megutál?
Naplórészlet
ma délelőtt vágyat
cseréltem
egy kórházi ággyal
- ám ez itten
nem a bánat ideje
nem is a lábam
hűlt helye
(ezt jól csináltad
te vén hülye!)
van kávém (már)
van kenőcsöm (még)
kilátok az ablakon
a Szentkirályi utcára
:
felfedeztem
egy gömbölydeden
omlani készülő tűzfalat
- az lesz ám
a Nagy Falat
: a tűzoltóknak...!