Tarnówban van Dél-Lengyelország egyik legrangosabb múzeuma, melyhez a környékben öt további műemlékegyüttes tartozik. A magyar turisták érdeklődésére közülük elsősorban a XV. században épült dębnói vár tarthat számot, amely Báthori István korában Wesselényi Ferenc birtoka volt, s amelyben többször vendégeskedett Balassi Bálint. A Dołęgai udvarház - a XIX. század közepén emelt, ősparkkal körülvett, fából épült jellegzetes nemesi udvarház. A Tarnówhoz közeli Wierzchosławicében található a Wincenty Witos emlékmúzeum. A XIX. század húszas éveiben épített falusi majorság annak aWitosnak volt a birtoka, aki a háború előtt háromszor állt Lengyelország kormányának élén. Egyedülálló látnivalót kínál a Felicja Curyłowa Majorság, amely a falusi házak virágmintás festésének hagyományát máig őrző Zalipiében található. Wiœnicz Nowyban a Jan Matejko Emlékmúzeumot nézhetjük meg. A fából épült kisebb udvarházban mint felesége családja birtokán egykor a híres festő lakott.
   A Területi Múzeum magában a városban két főtéri reneszánsz kőházban kapott otthont, de gyűjteményeinek reprezentatív darabjai a régi Városházán állandó kiállításon tekinthetők meg a XIX. és XX. századi lengyel festészet nagyjainak, így Stanisław Wyspiańskinak, Julian Mechoffernek, Stanisław Ignacy Witkiewicznek, Juliusz és Wojciech Kossaknak, Tadeusz Kantornak, Jan Szancenbachnak és másoknak a műveivel együtt. A Városházán van az állandó Bem József emlékkiállítás is.
   A tarnówi múzeum törzsanyaga a környékbeli kastélyokból és udvarházakból, pl. a Sanguszko család gumniski palotájából és a ma Nyugat-Ukrajnában található podhorzeci Sanguszko-rezidenciából került ki. Az évszázadok alatt felhalmozódott bútorokból, textíliákból, fegyverekből, festményekből álló gyűjtemény mintegy tízezer tárgyat számlál. Kiemelkedő a XVII-XVIII. századi lengyel ún. szarmata portrék gyűjteménye. A régebbi festmények szerzői ismeretlen vidéki festők, a későbbieket, a XIX. századtól kezdve viszont gyakran híres lengyel és külföldi arcképfestők készítették, többek között Vincenzo Cammuccini, Piotr Hess, Giuseppe Giacomo Battig, Leopold Horowitz, Kazimierz Pochwalski, Wojciech Kossak.
   Értékes a múzeum üveg-gyűjteménye, különösen a lengyel üveghutákban készült XVIII. századi üvegkelyhek. A naliboki, urzeczei és cudowniai üveghuták termékei manapság már múzeumi ritkaságok ugyanúgy, mint a legkorábbiaknak számító korzeci, baranówkai és horodnicai porcelán-manufaktúráknak a termékei. Ma valamennyi itt említett helység Belorussziához vagy Ukrajnához tartozik.
   Gazdag a múzeum több ezer darabból álló grafikai gyűjteménye is, amelyben többek között Dürer, Rembrandt, Van Rijn, Canaletto munkáit őrzik.
   Külön gyűjteményt alkot a közel 30.000 ex libris, amelyet szinte teljes egészében a magyar származású Lippóczy Norbert ajándékozott a múzeumnak.
   Tarnówban egy újjáépített XVIII. század végi, város környéki kúriában működik a Néprajzi Múzeum, amely nemcsak a régió népi kultúrájának tárgyi anyagát, hanem mintegy húsz éve cigány néprajzi anyagot is gyűjt. Erről azért érdemes külön megemlékezni, mert itt rendeztünk be a világon elsőként roma kultúrának és történelemnek szentelt állandó múzeumi kiállítást. A múzeum gyűjti a romák történelmével kapcsolatos legkülönfélébb dokumentumokat, kutatásokat, gyűjtőutakat, konferenciákat, cigányzenei koncerteket szervez. Tavasszal és ősszel a múzeum udvarán, a múzeumi cigánytábor tárgyai között rendezik meg a Cigány tavasz és a Cigány ősz elnevezésű roma folklórfesztivált, amelyet a témával foglalkozó kutatók és roma aktivisták találkozói kísérnek. Júliusban a Tarnówi Romák Egyesületével közösen rendezzük meg a Roma Emléktábort. A résztvevők múzeumi tárgyak, cigányszekerek segítségével egy hagyományos cigánytábort rekonstruálnak. Környékbeli cigányok és a meghívott külföldi vendégek csatlakoznak a szekérkaravánhoz, és a vándortáborban töltenek néhány napot. A Tábor megemlékezik a cigány holokausztról, és elzarándokol a nácik által legyilkolt romák sírjaihoz.
   A múzeumnak sok olyan rendezvénye van, amely a térségben élő etnikumok tradícióit mutatja be. Ezek a sokszínű Tarnów hagyományaihoz kapcsolódnak, hiszen a város történelmének és kultúrájának alakításában a lengyelek mellett részt vettek a németek (a város történetének hajnalán), a zsidók (a XV. századtól), a skótok (a XVIII. században), az olaszok, a XVIII. sz. végétől pedig a gyakran cseh származású osztrák hivatalnokok is. Különösen a zsidókról mondható el, hogy öt évszázadon át jelentős szerepet játszottak a város kulturális arculatának alakulásában. 25.000 fős népességükkel 1939-ig a város lakosságának mintegy 45 százalékát alkották. Évek óta minden júniusban megrendezi a múzeum "A tarnówi zsidók emléknapjai" elnevezésű zsidó kulturális fesztivált, hogy bemutassa a zsidóságnak a város történelmében elfoglalt helyét és kulturális hagyományait.
   A Néprajzi Múzeumban a régió népi kultúráját népszerűsítő rendezvényeket is szerveznek. Az esztendő ritmusa sorozat keretében januárban kolendáló együttesek lépnek fel (Tarnówi farsang), májusban virágmintás falfestésből tartunk nyilvános bemutatót, amelyen a zalipiei pingálóasszonyok mutatják be tudományukat. A múzeum által évente megrendezésre kerülő pingálóverseny hozzájárul ennek az egyedülálló hagyománynak a fennmaradásához. Szeptemberben Tarnów vidékének kenyere címmel aratási ünnepséget rendeznek a múzeum előtt, ahol az összesereglett érdeklődők láthatják, hogyan őrlik a gabonát kézimalomban, hogyan sütik tűzön a kenyeret, megkóstolhatják a különféle kenyérfajtákat. A dębnói várban ugyancsak szeptemberben nagy lovagi tornákra kerül sor tízezernél is több néző jelenlétében. Kapcsolódva a vár történelmének magyar vonatkozásaihoz, a lovagi tornát minden alkalommal magyar kultúrát népszerűsítő program egészíti ki, magán a tornán pedig természetesen magyar lovagok is szerepelnek.


   Szenyán Erzsébet fordítása