 |
 |
|
|
|
||
A Látó februári száma két hiánypótló tanulmányt is tartalmaz: Balla D. Károly A generációváltás elmarad címmel a kárpátaljai magyar irodalom helyzetét elemzi - Balázs Imre József Az erdélyi magyar irodalom neve című művében pedig úgyszintén az egymást követő írónemzedékek generációs tükrében vizsgálja az erdélyi literatúrát.
Kis lírai antológia rovatában Tomas Tranströmer versei olvashatók Mervel Ferenc és Sulyok Vince tolmácsolásában.
Prózaválogatásában többek közt Szakács István Péter, Kozma Mária és Géczi János írásait közli - versei közt például Demény Péter, Nagy Attila és Vermesser Levente művei olvashatók.
Talált vers lapzáró rovatában ezúttal Márai Sándor Mint a hal vagy a néger című alkotását publikálja.
Az áprilisi számban többek közt Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc, Villányi László, Egyed Emese, Nagy Attila, Simonfy József versei - és Hornyák József, Márton Gyöngyvér, Tóth Mária prózái olvashatók; Jékely Zoltánról Szakolczay Lajos, Méliusz Józsefről pedig Szávai Géza publikálja esszéjét; a lap Talált vers rovatában ezúttal Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című költeménye szerepel.
A januári számban Magyarországi diákok Csángóföldön címmel budapesti egyetemisták számolnak be tanulmányútjukról Krémer Zsófia és Tarsoly Eszter tollából. A Közülünk indultak rovatban ezúttal Petrás Mária keramikussal olvasható portrészerű interjú. A moldvai csángók öltözetéről olvashatunk tanulmányt. A Csángó Cimbora többek közt Csanádi Imre, Illyés Gyula és Tamkó Sirató Károly egy-egy versét közli.
A februári számban Mindig tudtam, hogy magyar vagyok címmel beszélgetés olvasható Nyisztor Tinka néprajzkutatóval. Dr. Fodor Katalin A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okairól értekezik tanulmányában. Folytatódik Ferenczes István útinaplója Moldovának árva népe címmel.
A márciusi számban Balázs János a bákói fakultatív magyar tanítás gondjairól ír. Bilibók Jenő a Petőfi Csarnokban tartott immár hagyományos csángó bálról tudósít. Sylvester Lajos Erőss J. Péterrel, a csángóma-gyarok egyik szószólójával beszélget. Lajtai László moldvai útibeszámolója, Beke György riportja, Ferenczes István Moldvának árva népe című útirajza található még többek között a lapban.
Áprilisi számának tematikája a műemlékvédelem köré összpontosul; az 1942-es kolozsvári műemlékfelmérés rajzaival illusztrálták a szerkesztők; Szabó Zsolt az új évezredbe kivetülő műemlékgondokról szóló írásával indul a lap; Fekete Csaba József a magyarországi történeti kastélyokról, Kiss József Hollókő-Ófalu műemléki és természeti értékeiről, Sas Péter a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálásáról (stb.) teszi közzé tanulmányát; Ft. Szász Jánost, a Romániában működő Caritas Szervezetek elnökét Boér Jenő kérdezi pályájáról, munkájáról.
A januári Székelyföld Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Gergely Edit, Kányádi Sándor verseit, Demény Péter és Lakatos Mihály elbeszéléseit adja közre. Az Academica Transsylvanicában dr. Bocskay Istvánnal, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem fogorvosi karának professzorával beszélget Máthé Éva. László János a Bukovinában élő magyarságról és kirajzásának történetéről ír a Kelet Népe című rovatban. A lapot Para István karikatúrái illusztrálják.
A februári számban Gál Éva Emese, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba versei mellett, Balogh László, Csiki László és Gittai István prózája olvasható. Nagy Olga néprajzkutató születésnapjáról emlékezik meg dr. Balázs Lajos A népmesei gyermekeszmény és a csíkszentdomokosi gyermekszeretet párhuzamai című írásával. Magyar Kálmán Szent István király somogyi államszervezéséről ír a Ködfoszlás című rovatban. László János folytatja a Bukovinában élő magyarság sorsáról szóló írását. A Műteremtés rovatban Vákár Tibor építőművészt ismerhetik meg az olvasók.
Márciusi száma Veress Dániel Örvényben című három felvonásos eszszédrámájával kezdődik; Szabó György klasszika-filológussal Tánczos Vilmos beszélget; dr. Hosszú Gábor A magyar rovásírás titokzatos világáról közöl izgalmas tanulmányt; Drócsay Imre képzőművész mesél pályájáról, hitvallásáról.
Márciusi száma többek közt Utassy József, Dénes György és Hudák Katalin verseit tartalmazza; Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című, Év könyve-díjas regényéből közöl részletet; a hetvenéves Gyüre Lajost Szeberényi Zoltán köszönti és méltatja új verseinek tükrében; Alabán Ferenc A magyar nyelv az informatika korában címmel tesz közzé elgondolkodtató tanulmányt; Duray Miklós Esterházy János századik születésnapjáról emlékezik meg; Ferdinándy György esszéjében 1956-os emlékeit és azok utólagos lelki tapasztalatait eleveníti fel; ezt a számot Gáli Kati rajzai illusztrálják.
Tavaszi száma Czesław Miłosz verseivel indul Gömöri György fordításában; Hizsnyai Zoltán Jókai Mór százhetvenötödik születésnapjára írt, Az állócsillag című költeményével adózik a nagy író emlékének; ezen kívül többek közt Orbán János Dénes, Juhász Katalin, Kantár Csaba és Mizser Attila versei, valamint Nagy Koppány Zsolt prózája olvashatók; Benyovszky Krisztián Detektívtörténet a magyar irodalomban című előadását publikálja, Huba Márk pedig George Orwell Állatfarmjáról értekezik strukturalista megközelítésben.
