|
|
|
|
|
||
nem olyan vagyok mint mások
azazhogy éppen olyan vagyok mint mások
sose érkezem meg időben
s mindig nem vártan bukkanok fel
azt mondják nincs semmi jövőm
s hogy a múlt után kutatgatok folyton
mindig csak az árnyékban állok
s cipelem ezt a barna kézitáskát
(olyan könnyen felejtek)
ám álmodozni is tudok
arról álmodni hogy időben
bukkanjak fel a megfelelő helyeken
mivel: valamit elmondanék ott szívesen
azaz szeretném hallatni a hangomat
olyan örömmel mondanám el:
hogy láttam itt mindezt
hogy mindezt itt megőriztem magamban
szeretem az élettelent
a fodrász székét óvatosan kitöltő
napsugarat
ahogy az üveg árnya fölméri az asztalt
szeretem a lánc nélküli bicikliket
és a nyirkos hátsó udvarokat
szeretem a kilazult téglákat
a túl magasra nyúló falban
szeretem a szögesdróttól burjánzó
múzeumkerítéseket
szeretem a kőkemény nyelven
elmesélt történeteket
