Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
A cséplőgép pora ellen üdítő kárpótlás hetedik napon a Balatonhoz jövetel. A mai ünnepet ugyan rosszul fogtam ki. Az állomáson mindjárt összeakadok Vörös Bélával, a Berzsenyi Társaság titkárával. Szörnyen lekezel, ami tőle nem újság, de most különleges oka is van rá: - Hja, hallom, hogy téged meg nem vettek föl az Eötvös-kollégiumba... Szász Imi volt bent nálam, mondta, hogy Kereszturynak nagyon nem tetszettél.
Érdekes, nem ugyanaz a Szász Imre nyilatkozott így, aki szívvel-lélekkel pártfogolta fölvételemet? Úgy érzem magam, mint a fuldokló, aki kicsúszott önérzete mentőövéből, mintha az egész Budán megismert horizont elveszett volna a szemem elől. Kint a mólón még egy bökés, amikor Siposs Géza osztálytársam hivatkozik egy éppen itt fürdőző kisasszonyra, aki neki ugyanazokkal a szavakkal adta tovább Szász értesülését: nagyon nem tetszettem... Imre hát bezengte e hírrel egész Kaposvárt? No és ha mégis fölvennének? A villájuk teraszán napozó Takáts Gyula például épp az ellenkezőjét hallotta esélyeimről. Különben is, honnan tud Szász biztosat, ha két nappal később jött el a Kollégiumból, mint én.
Kikísérem Gyulát a halászmólóra, majd visszatérve a villájukba a lehető legkörültekintőbben bánik velem: folyóiratokat mutogat, új verseiből olvas. A Sűrű nap ez, Új korszak indul meg a Hattyúlány... vízivirág csudaszép!
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap