1949_04. [1]

Fodor András naplója - 1949. április 27. szerda

Elintézendő dolgaimat egybefűzve az egyetemen, a Franklin Kiadóban meg a Válasz-ban járok. Sárköziné barnára sült arccal, sajátos kecses mosollyal nyújtja kezét. Megrendelteti velem a folyóiratot, mondván, úgy nekik is jobb, meg nekem is. Két szerzett előfizetőmet is bejelentem, a Lengyeltótiban verselő Antal Jóskát és a tokaji Tóth Lacit. A friss szám igazán gazdag tartalmú. Szabó Lőrinc-versek, Takáts Hattyúlány - Vízivirág-a, Illyés 78 félbehagyott verse, Németh László regényrészlete, Keresztury, Szentkuthy tanulmányai...

A Vén Diák teraszán feketézve hallom, hogy a Válasz politikailag elég szilárdan áll. Horváth Márton ugyan meg akarta támadni, de Révai kijelentette, ezt a témát egyelőre nem szabad bolygatni. Előfizető is bejött mostanában vagy száz, így menni fog a folyóirat tovább.

Amint ülünk kint a napfényben, balról szakállas (éppen őszülő szakállú), sétabotos, sötét ruhás férfi közeleg. Kalapja alatt barna arca szép vonású, tiszta, magyaros metszésű. Az egész alakon van valami belső fűtöttsége ellenére is elegáns könnyedség. - Erdélyi József! - int feléje Márta. Meglepetten fordulok utána, nem vett észre bennünket.

Oroszóra után, telefonügyelet közben nekifogok a még mindig kötelező Szauder-dolgozat: Bessenyei: Ágis tragédiája elemzésének. Sajna nem nagy bennem a lelkesedés. Szíveseb­ben ülök a zeneestén, hallgatom fogyhatatlan ámulattal Beethoven VII. szimfóniá-ját.

Digitalizálás forrása: A Kollégium. Napló 1947-1950.

Digitalizálta: Murai Bence [2018.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei. 2018.