Magyar Napló

Gutai Magda

Jegyzetek FLUSH noteszéből
Virginia Woolfnak

Csak alamizsnát vet nekem a május,
jármot és koronát -
Visszafogottan élek.
Csapszéki kuvaszok
csaholnak odakint. Pattog a kutyakorbács.
Nagyon is tisztázatlan a sintér
meg az utcán poroszló
pribékek pedigréje.
- "Ugye, Tisztelt Kisasszony?" -
(Édes Asszonyom.)
"Maradj belül a zónahatáron,
hogy biztonságban légy",
- mondogatom magamnak: - "biztonságban."
"Oltalmazzon
a póráz pártfogása."
De Pisában,
huzatos tereken, a kutyák
- mégiscsak szabadon élnek,
őgyelegnek, nyargalásznak.
- Ott voltam boldog én is,
egy korcs kuvasszal.
*
Gyertyafény a falzat
kiszögellésein.
Stukkómaradványok. Faragott kövek.
Érckoppantók. - Rejtőzködő kalandor:
a postaládába
a lakáj levelet dob.
*
Zsávolykötény kell
az ezüsttisztításhoz,
mélyzöld. - Más teendőkhöz
csíkos mellény, fecskefarkas kabát.
Káposztás marhaszegy- és birkasültszag
indul bódító útra
az alagsori szobákból.
Az előcsarnok ajtaja kitárul.
A bonbondoboz tetején ücsörgő
sellő - cupák vagy csont helyett -
virágot, koldus-pennyt ejt
a spanyol spánielnek.
*
Morgolódom, fészkelődve a térdeplőpárnán,
Asszonyom lába előtt.
Elalélva a várakozástól.
Hangtalan sikolt fel
az ablakközben kúszó borostyán,
bükköny, szulák,
a sarkantyúvirágok.
*
Ezüstollók távoli csattogása
csatamezőn hal el.
Sebesen, méterszám
csordul a selyem a pultra.
Megnyugtatóbb, ahogy az asszonyos homályból
kivillan zárkózottan a pruszlik,
a szűzies ingváll,
s az egyre fénylőbb szoknya is,
térd körül egy kissé
tudálékos fodorral.