Magyar Napló

Brigitte Struzyk


Így mennek dolgaim

Az utcára megyek
és odaszólok a kutyáknak
Húzzatok innen!
Az utcára megyek
és odaszólok a patkányoknak
Davaj!
A kalapács a szökés útját állja
A sarló az időt szénává kaszálja


Ami az elmúlásban
megmarad

Apa régi pipája, amelyből ki szokta rázni a nyálat
A farakás, a mosófazék a pára ködében
a mosókonyha, a pinceajtó, a garázsajtó
a hárs gyökereitől fölpúposodott járdalapok
A fészer tetején kopogó mogyoróeső
a hátsó ajtóhoz vezető kikopott lépcső
a haranglábak a kerítés melletti bozótban
a lépcsőkorlát, a körtefa lépcsőfokok
a faragott szekrény a limlomkazallal

Mindez megmarad az elmúlásban, kaparászik,
rágcsál, és azt állítja magáról, hogy
alapjában ő a minden.

                 Tatár Sándor fordításai