Magyar Napló

A német-magyar kapcsolatokról

A német irodalom újraegyesítése címmel már 1999 februárjában közöltünk összeállítást a mai német irodalomról. 2000/1. számunkban pedig az erdélyi német irodalmat mutattuk be. Mostani újabb válogatásunk alkalmából Wilfried Gruber úrral, Németország budapesti nagykövetével készített interjúnkban elsősorban arról érdeklődtünk, milyen lehetőségek nyíltak meg a rendszerváltás óta a két ország közötti kulturális kapcsolatok élénkítésére.

- Nagykövet úr, mióta teljesít szolgálatot Magyarországon?
- Csak nyolc hónapja tartózkodom itt, áprilisban kezdtem el a nagyköveti feladatok ellátását. Egy igazán mozgalmas első munkaévet tudok a hátam mögött, melynek során egy olyan országot találtam itt, mely előretörőben van és nagy lépéseket tett a fejlődés útján a reformtörekvéseivel. Bizonyos vagyok abban, hogy Magyarország jó úton halad az Európai Uniós tagság felé. Ez az én következtetésem az itt, Budapesten eltöltött háromnegyed év után.
- Volt-e kapcsolata korábban a magyar ügyekkel, kultúrával?
- 1942-ben születtem és egyik legrégebbi gyerekkori emlékem az 1954-es magyar-német futballdöntő. Ezen kívül még elevenen él bennem annak az emléke, hogy 1956 őszén három bátyám közül a legidősebb Bonnban töltötte első szemeszterét, és a levelében beszámolt arról, hogy részt vett a szovjet nagykövetség előtti tüntetésen, ami rám akkor nagyon nagy hatással volt.
A hetvenes években volt kapcsolatom Magyarországgal, mivel a feleségem apja hat évig francia nagykövet volt, amikor Magyarország kezdett elkülönülni a keleti blokk országaitól és már szabadabb klíma uralkodott itt, mint sok más szocialista országban. Egy budapesti látogatásom alkalmával tapasztaltam ennek jeleit. Meglepett a Hungarian Quarterly című folyóirat szabad hangvétele, melyhez hasonló például a hajdani Német Demokratikus Köztársaságban elképzelhetetlen volt. Egyébként pedig mint minden németre, rám is nagy hatást tettek 1989-ben a magyar-osztrák határ megnyitásáról tudósító hírek. A határok megnyitása olyan tett volt Magyarország részéről, amely méltán vívta ki az egész világ elismerését.
Kulturális szempontból eleinte kevesebb Magyarországgal kapcsolatos élményem volt. Ezek között említhetek olyan olvasmányokat, amelyekre korán felfigyeltem, mint például Konrád György, Kertész Imre esszéi vagy például Esterházy Péter, Nádas Péter írásai. S mindig lenyűgözött a 20. század talán egyik legnagyobb alkotójának, Bartóknak a művészete, különösen a vonósnégyesei.
- 1989 óta a magyar-német gazdasági kapcsolatok erősen fejlődtek, a kulturális, irodalmi életben ez a tendencia talán nem ilyen egyértelmű. Ön szerint mi ennek az oka?
- Csodálkozom a kérdésben szereplő megállapításon, mivel ellentétben a gazdasági kapcsolatokkal a kulturális-, művészeti- és oktatásügyi kapcsolatok 1989-ben nem a nulláról indultak. Egyébként is nehéz párhuzamot vonni a két terület közt: a gazdaság területén könnyebb lemérni az eredményeket, változásokat, mivel számszerű adatok állnak rendelkezésre, a kulturális kapcsolatokat viszont nem lehet mennyiségi szempontok alapján vizsgálni. Én mindemellett úgy vélem, hogy a rendszerváltás óta nagyon föllendült a magyar és német kultúra kölcsönös cseréje. Csak néhány kiemelkedő példát hadd emeljek ki a 2000-es évből: a Pina-Bausch-Tanzteather magyarországi vendégszereplése, az "Európa közepe 1000 körül" című millenniumi kiállításon való részvétel, a Műcsarnokban a Berlini Galéria, a Düsseldorfi Színház és a Berlini Színpad vendégfellépései és a Goethe Intézet rendezvényei.
A képzés területén az együttműködés például abban nyilvánul meg, hogy fontos feladatunknak tekintjük a magyarországi németek kulturális és nyelvi identitásának megőrzését, ehhez többféle segítséget nyújtunk. Nemrég született megállapodás az iskolák közötti együttműködésről, több mint 70 német vendégtanár tevékenykedik Magyarországon, a DAAD keretében több mint ezer németországi ösztöndíj pályázható magyarok számára.
Az élénk kapcsolattartás jele a német nyelvű egyetem alapítása Budapesten, ami vélhetően új ösztönzést adhat a fiataloknak ahhoz, hogy mind többen tanuljanak németül. Itt egyébként ki kell emelnem, hogy Magyarországon már eddig is - már a rendszerváltozás előtt is - sokan tanultak németül, s csak erősítheti a két ország kapcsolatát, ha a németnyelv-tanulás iránti igény és kedv növekszik.
- Milyen megfontolások alapján került hazánk az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron a középpontba? Milyen visszhangja volt a szereplésünknek?
- Magyarország 1990 óta szerepelt a lehetőségek között, végül 1999-ben vált valóra a terv. Magyarország újra elfoglalta Európában a helyét, de korábban, Németország történelmi partnerországaként is, valamint a kommunizmus összeomlásában is jelentős szerepet töltött be, ahogy az európai és a német egységben is. Jelentősége a közép-európai régióban stratégiai szempontból is vitathatatlan. Mint a nyugati kultúra egy jellegzetes képviselője, ideje volt, hogy Magyarország is lehetőséget kapjon a bemutatkozásra.
A Könyvvásáron való szereplésnek nagyon pozitív visszhangja volt: sok magyar művet fordítottak (fordítanak) azóta német nyelvre, és ezek a könyvpiacon is sikeresek. Egy kiemelkedő példa Márai Sándor két műve, melyek a német irodalmi beststellerlista 9. és 11. helyét foglalják el. A magyar kultúra elismerésének további jelei azok az irodalmi díjak, melyeket a közelmúltban magyar szerzők kaptak (Karlspreis, Goethe-érem Konrád Györgynek, Herder-díj Kertész Imrének).
- Milyen pozitív eredményeket hozott Németország újraegyesítése a szellemi életben, az irodalomban?
- Különösen jó eredmény, hogy időközben sok 20 és 40 év közötti művész áthidalta a régi szakadékot, kicserélik tapasztalataikat és ezáltal kölcsönösen gazdagítják egymást. A viták ellenére összenőtt az ország két része. Olyan fiatal szerzőket kell itt említeni, mint Ingo Schulzét, Inka Pareit, aki októberben járt Magyarországon, Jenny Erpenbecket és Michael Kumpfmüllert, akik szintén jártak már itt.
- Hogyan támogatja a német kormány a kisebbségben maradt németség kultúráját, irodalmát?
- Alapvetően két nagy programcsoporttal támogatjuk a német kisebbséget. Egyrészt szociálpolitikai eszközökkel, rendelkezésekkel. Kórházaknak, szociális otthonoknak nyújtott anyagi adományok formájában. A másik fajta inkább kulturális jellegű támogatás, melynek keretében a képzést, a német nyelvtanárok képzését támogatja a kormány ösztöndíjprogrammal.
1999-ben összesen 3 millió márkát fordított a német kormány a magyarországi német kisebbség támogatására. Ennek 60%-át szociálpolotikai támogatásra, 40%-át kulturális támogatásra. Arra mindig figyel a német kormány, hogy ne csak a kisebbségben élő németeknek nyújtson segítséget, hanem a magyaroknak is. Mórban például egy ultrahangkészüléket adtak át a német kormány jóvoltából, s a német kisebbség mellett természetesen a magyar lakosok is használják azt.
- Ön szerint milyen hatással lesz Magyarország EU-csatlakozása a német-magyar kulturális kapcsolatok alakulására?
- Véleményem szerint még szorosabb lesz a két ország kapcsolata. A kultúra területén a magyarok részéről növekedni fog a német kultúra iránti érdeklődés. Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai dinamikusan fejlődni fognak. Magyarországon a két vezető idegen nyelv az angol és a német. Bízunk abban, hogy Magyarország, de más kelet-közép-európai állam uniós csatlakozásával tovább erősödik a német nyelv az EU-ban. Az ennek a célnak megfelelő törekvéseink keretében például magas rangú hivatalnokok számára nyelvtanfolyamok mellett EU-vonatkozású politikai, gazdasági vagy kulturális jellegű programokat is kínálunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar fiatalok tudjanak németül beszélni, mert így megnyílik előttük a német főiskolákon, egyetemeken való tanulás lehetősége. De Magyarország is vonzó lesz a külföldi diákok számára, és az itt folytatott tanulmányok a képzésük részét képezhetik. Az EU-nak ismert programjai vannak, ilyen például az Erasmus ösztöndíjprogram, mely a tudományos cserét hivatott biztosítani. A német főiskoláknak erősödniük kell a nemzetközi versenyben, főleg az Amerikai Egyesült Államokkal kell lépést tartani.
- A német irodalom külföldi, idegen nyelvű megjelenését milyen programok segítségével támogatják?
- Elsősorban a kiadó dolga és érdeke gondoskodni az idegen nyelvre fordított német irodalom külföldi terjesztéséről. Igény esetén az erre a célra rendelkezésre álló korlátozott anyagi eszközökkel a német kormány is támogatja a kiemelkedő szépirodalmi és tudományos német művek idegen nyelvre fordítását, különösen, ha az utánpótlást képező fiatalabb írógeneráció műveiről van szó.