Magyar Napló

A 32. Magyar Filmszemle díjazottai

2001. február 1-6-ig végül idén is megrendezték a millenniumi 32. Magyar Filmszemlét. A szemle beindítását sok vita előzte meg, mely elsősorban a kormány és az alkotók között zajlott és zajlik továbbra is. A fő kérdések között szerepelt még a program előtt két héttel is, hogy legyen-e szemle, és hol legyen, majd később hogy legyen-e kormányzati kézben tartott Filmközpont vagy ne legyen.
A 2001-es Filmszemlén 170 filmet vetítettek, ebből a versenyprogramban 26 játékfilm, 35 dokumentumfilm és 25 kísérleti és kisjátékfilm szerepelt. A játékfilm-zsűri a fődíjat, mint az várható is volt a film nagy nemzetközi sikere után, ebben az évben Tarr Béla: Werckmeister harmóniák című filmjének ítélte meg. Ő kapta a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díját is. Tarr Béla e filmjében Krasznahorkai László regényét dolgozta fel. Werckmeister harmóniák hasonló mélységű szellemi és vizuális élmény, mint az 1994-ben elkészült (szintén közösen filmre vitt) Sátántangó, mely a magyar filmtörténetben azóta is meghatározó szerepet játszik, s annak idején sajnálatos módon nem kapta meg a szemle fődíját.
A rendezői díjat Sopsits Árpádnak a Torzók című filmjéért, az operatőri díjat Pohárnok Gergelynek az I love Budapest és a Szortírozott levelek című filmekben nyújtott operatőri munkájáért adták át. A zsűri különdíjat adott még (a Werckmeister harmóniákat fényképező) Medvigy Gábornak operatőri tevékenységéért.
Többnyire harminc év alatti rendezők kapták az elsőfilmes, kísérleti- és kisjátékfilm díjakat. A játékfilmek csaknem felét elsőfilmes rendezők készítették. Elsőfilmes rendezői díjban részesítették Hajdú Szabolcsot, Macerás ügyek című filmjéért, mely egy szerelmi háromszög történetét dolgozza fel. Akik kedvelték a rendező korábbi kisjátékfilmjét, a Necropolist, azok nem fognak csalódni, ebben sem, hiszen történet, szereposztás és stílus sokban hasonlít az előzőhöz. Továbbá elsőfilmes díjat adományozott a zsűri megosztva Incze Ágnesnek, I love Budapest és Török Ferencnek, Moszkva tér című filmjéért. Ez utóbbi alkotás nyerte az Interneten szavazók közönségdíját is. A Moszkva tér a Macerás ügyekhez hasonlóan tizennyolc év körüli fiatalokról szól. Török Ferenc filmje az egyik első olyan játékfilm, mely pátosz nélkül és hitelesen beszél a rendszerváltásról. Igaz, a benne szereplő fiatalokat inkább a szerelem, a házibuli és egyéb sorsdöntő kérdések foglalkoztatják, mint a politika. Ők (s maguk az alkotók is) az előző rendszert gyerekként élték meg, így egészen másként érinti őket, mint az idősebb korosztályt. Kísérleti-film díjban részesült Fliegauf Benedek, Beszélő fejek című filmjéért. E rövidfilmben hat fiatat látunk, akik a kamera előtt elmondanak egy-egy történetet egy hetedikről. Kisjátékfilm-díjjal jutalmazta a zsűri Mundruczó Kornélt, az Afta című film rendezőjét. A tavalyi Filmszemle felfedezettje e filmjében egy kisvárosi tinédzser életének egy napját mutatja be.
A legjobb női színész díját Börcsök Enikő kapta, a Gothár Péter Paszport című művében nyújtott alakításáért, a legjobb férfi színész díját pedig Hollósi Frigyes, a Feri és az édes élet című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb női epizódszereplő díját a zsűri Pápai Erzsinek adományozta, a Moszkva tér című filmben nyújtott alakításáért, s a legjobb férfi epizódszereplő díját Mácsai Pál nyerte el, a Torzók című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb forgatókönyv díját vehette át Czabán György, Para-Kovács Imre, Buglya Sándor, Győri Csilla és Pálos György, Feri és az édes élet című filmjükért.
A Joy Magazin különdíját Hámori Gabriella kapta az I love Budapest című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb vágónak járó Aranyolló-díjat Lemhenyi Réka kapta (Macerás ügyek). A legjobb hangmérnöknek járó Mikrofon-díjat Márkus Tamás nyerte el (Vakvágányok). A játékfilm-zsűri dicsérő oklevélben részesítette Szekeres Csabát (Érintések), Kocsis Ágnest (Szortírozott levelek), Kotnyek Istvánt (Közelgő kékség), Káldy Lászlót (A robogós ember).
A filmszemle nem-fikciós-film-zsűrijének döntése alapján a fődíjat Csillag Ádám Mostohák című alkotásáért, a rendezői díjat Mohi Sándor, az Ahogy az isten elrendeli című filmjéért kapta. Művészeti portré kategória díjat adtak át dr. Kiss Gabriellának, XX. századi sámán című filmjéért. A történelmi dokumentum kategória díjat Varga Ágotának ítélte a zsűri Porrajmos, Cigány holocaust című munkájáért.
A Mozisok Országos Szövetségének díját, a tavalyi évben legnagyobb közönségsikert elért (260 ezer néző) magyar film, a Kabay Barna és Petényi Katalin által rendezett Hyppolit kapta. A szemle életműdíjasai Banovits Tamás díszlettervező-rendező, Gulyás Lajos gyártásvezető és Palásthy György rendező voltak.