SZERZŐINK
ANDRÉ-MARCEL ADAMEK 1946-ban született Gourdinne-ben. Különös, zárkózott irodalmi figura, a francia-belga irodalom egyik kortárs klasszikusa. Általában vidéken játszódó regényeiben álom és realitás, fantasztikus és bukolikus életérzések érnek egymásba. Nagyon is reális hősei előbb-utóbb szédítő talányokkal találják szembe magukat. Eisenne-ben él afféle magányos farkasként. 1997-ben megkapta a belga kormány Harmadévi díját (Prix triennal). Újabb regényei: La couleur des abeilles (A_méhek színe), L'oiseau des morts (A holtak madara). Itt közölt írásának eredeti címe: L'Arche; a La Belgique imaginaire című, 1994-es antológiában jelent meg.
CSIA PINGAO kínai író. Novelláját a Csiaomen (Kopogtatás) című kötetből választottuk (Cocsia Csupansö, 1998).
DZSIBANÁNANDO DÁS (1899-1954) a Tagore utáni bengáli költészet legnagyobb hatású alakja, mélyen vallásos hindu papi családban született Bengália keleti felében (a későbbi Bangladesben). Tanulmányai a földművesvidékről Kalkuttába vitték, ahol angol szakos diplomát szerzett, és különböző iskolákban tanított, míg ötvenöt éves korában egy villamos halálra nem gázolta. Bár életében több kötete jelent meg, költészete gyakran visszautasítás és nevetség tárgya volt. Míg nagy elődjének, Tagorénak a központi témája a világ és a lélek harmóniájának keresése volt, addig ő a hitében megingott ember magányát és vágyakozását fejezte ki a földrajzilag és történelmileg kitágított, ám megfoghatatlan világban.
GEORGI GOSZPODINOV (Jambol, 1968) bolgár költő, prózaíró, kritikus, a Literaturen vesztnik című irodalmi hetilap főszerkesztője, a bolgár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, az Új Bolgár Egyetem oktatója. Művei: Lapidarium (1992, versek), Cseresata ne edin narod (Egy nemzet cseresznyéje, 1996, 2. kiadás, 1998, versek), Obiknoven roman (Természetes regény, 1999), valamennyi díjnyertes kötet. Társszerzője a Bolgár szöveggyűjtemény s a Bolgár Antológia című "könyvmiszti kációknak". Verseit fordításban az USA-ban, Franciaországban, Horvátországban, Finnországban stb. is ismerik. Költészetét játékosság, a hagyományos témák (hit, történelem) merész megközelítése jellemzi.
THOMAS HÜRLIMANN svájci író, 1950-ben született. A zürichi és a berlini egyetemen lozó át tanult. Elbeszélései és drámái a kortárs svájci irodalom egyik legjelentősebb szerzőjévé avatják. Munkáit az Ammann Kiadó jelenteti meg. Elbeszélései: Die Tessinerin (A tessini nő, 1981), Das Gartenhaus (A kerti ház, 1990), Die Satellitenstadt (A szatelitváros, 1992). Drámái, komédiái: Grossvater und Halbbruder (Nagypapa és féltestvér), Der letzte Gast (Az utolsó vendég), Der Gesandte (A küldött), Innerschweitzer Trilogoe (Belső-svájci trilógia, 1991). Thomas Hürlimann számtalan díjban részesült műveiért, köztük 1992-ben a Marieluise Fleisser-díjban.
LUC LOUWETTE fiatal francia-belga költő 1964-ben Genfben született. Spában él. Köznapi jeleneteket feldolgozó, kedves humorral átszőtt, töredékes látású versei az élőszóhoz közelítő újabb nemzedék tagjává avatják. Sirenes című, itt közölt versét az amay-i l'arbre a paroles kiadásában megjelent Nouvelle poésie en Pays de Liege című kötetből választottuk.
IAN McEWAN (1948) angol író. Katonacsaládban született, életének első éveit Aldershotban töltötte. Írói pályáját 1970-ben kezdte elbeszélésekkel; első kötete, a First Love Last Rites (Első szerelem, végtisztesség) elnyerte a Somerset Maugham-díjat. Még egy elbeszéléskötetet adott közre In Betwen the Sheets címmel, majd termékeny regényíró lett, eddigi nyolc regénye közül kettő (Idegenben, Magvető, Budapest, 1984; Amsterdam, Scolar Kiadó, 2000) magyarul is olvasható. A Nagyvilág először 1976/4. számában közölt tőle elbeszélést.
BORISZ PASZTERNAK (Moszkva, 1890-Peregyelkino, 1960) orosz író, költő. Az orosz irodalom klasszikusa.
DAVID PRYCE-JONES Kilenc regény szerzője. Tudományos munkássága is számottevő. Fontosabb művei: The Strange Death of the Soviet Empire; Paris and the Third Reich: A History of the German occupation, 1940-1944; The Closed Circle: An Interpretation of the Arabs. E számunkban közölt esszéjének eredeti címe: Ancient Ghosts Stir.
JOSEF ©KVORECKÝ (1924) cseh író, költő, műfordító. Angol- filozófia szakon végzett a prágai egyetemen. Az ötvenes években a Nagyvilág testvérlapját, a Sveˇtová Literaturát szerkesztette. 1968 után emigrált, és Torontóban megalapította a hallgatásra kényszerült cseh írók kiadóját, a Sixty-Eight Publisherst. Több regénye magyarul is megjelent (A csoda, Pléhkatonák, Oroszlánkölyök). Most közölt elbeszélését a Povídky tenorsaxofonisty (Egy tenorszaxofonista történetei, Sixty-Eight Publishers, Toronto, 1993) című kötetéből vettük, mely tavasszal jelenik meg magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában. A kötetben olvasható novellákat ©kvorecký az ötvenes évek derekán írta, a közreadásuk leghalványabb reménye nélkül.
OKSZANA ZABUZSKO (1960) ukrán költő, író, egyetemi tanár. A filozófiai tudományok kandidátusa, több filozófiai és irodalomtörténeti tanulmánykötet szerzője. Eddig négy verseskötete és két regénye jelent meg. Ez utóbbiak közül a Terepvizsgálatok az ukránok szexuális életéről komoly nemzetközi sikert aratott. Szerzője 1994-ben Fullbright-ösztöndíjat nyert. Ugyanebben az évben jelent meg Autostop című verseskötete, melyből ezt a három verset választottuk. (A versek eredeti címe: Gav, Probudzsennyja, Viznacsenyja poeziji.)
SZAPARDI ZSOKO DAMONO indonéz költő, 1940-ben született Szolóban. Katolikus iskolázottsága és jávai környezetben töltött gyermekkora révén mind a helyi, mind az európai kultúrához erősen kötődik, így írásai hazájában és külföldön is népszerűek. Igazi irodalmi polihisztor: fordítóként, esszéíróként, több indonéz és maláj folyóirat szerkesztőjeként, drámaíróként, rendezőként, a rádió munkatársaként is tevékenykedik. Muzulmán miszticizmusa és nyugati intellektualizmusa halk, de hibátlan hangszerelésben csendül össze verseiben.
