inaplo mutató

KÜLFÖLDI SZERZŐINK

VLADIMIR ARSENIJEVIĆ horvát író 1965-ben született Pulában. Belgrádban él. U potpalublju (A hajófenéken) című első regénye 1994-ben jelent meg, számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is (JAK-füzetek, 2000). 1997-ben jelent meg Andjela című regénye (két fejezete a Nagyvilág 2001/4. számában olvasható), amely az előbbivel együtt tervezett Cloaca Maxima című tetralógia második könyvét alkotja. Mexico című "háborús naplója" 2000-ben jelent meg a Rende kiadó gondozásában.

XHEVDET BAJRAJ albán költő. 1960-ban született Ponoracban, Mališevo községben. Az általános és középiskolát Orahovacban végezte, majd a prištinai egyetemen albán irodalmat tanult. Tisztviselőként dolgozott Orahovacban, míg egy tisztogatási hullám során, amely Milošević alatt az albánokat sújtotta, fel nem mondtak neki. 1999-ben deportálták Koszovóból. Az Írók Nemzetközi Parlamentjének köszönhetően családjával Mexikóvárosban lelt menedékre. Prištinában megjelent verseskötetei: Nene prej guri (1988, Kőanya), Embleme e vdekjes (1993, A halál emblémája), Cope e humbur e parajses (1996, A menny elvesztett darabja). Spanyolul Mexikóban jelentek meg versei 2000-ben Ruego Albanés (Albán fohász) címmel. Ugyancsak 2000-ben jelent meg Belgrádban Sloboda užasa (Az iszonyat szabadsága) című verseskötete, amelyet Vladimir Arsenijevićtyel a szerző fordított szerbre. Ugyanebben az évben Prištinában is napvilágot látott ez a kötet Liria e tmerrit címmel.

AMIRI BARAKA (LeRoy Jones) (1934-) Langston Hughes és Countee Cullen mellett a XX. századi amerikai néger költészet kimagasló alakja. Egyetemista korában a Black Mountain College diákja. Költő, író, drámaíró, esszéista. Húsz színdarab, három dzsesszopera, egy regény, hét esszé- és tizennégy verseskötet szerzője. Jelen számunkban szereplő versei a Funk Lore című kötetéből valók. Newarkban él. Amiri Baraka a forradalmi költészet szinte egyedülálló képviselője Amerikában. Verseiben a négerek jogaiért küzd. A szabad verselést meghökkentő módon elegyíti a hagyományos néger zenével. Legtöbb verse zenei alapokra épül. Az akadémiai körök is elismerően nyilatkoznak költészetéről.

JÁÁKOV BESZER 1937-ben született Oroszországban. 1952 óta Izraelben él. Azon lázadókhoz tartozik, akik kezdettől fogva elvetették a kollektivizmus patetikus stílusát és látásmódját. Szenvedélyes híve a nyelvi kísérleteknek és az individuális lírának. A szógyártást azonban elutasítja, vallván, a költő sok mindenről lemondhat, kivéve az olvasót.

ROBERT CREELEY (1926-) Az egyik legnagyobb hatású ma élő amerikai költő. Családja skót eredetű. A Black Mountain College-tól egy guatemalai kávéültetvényig sok helyen oktatott. Alapította és szerkesztette a Black Mountain Review című folyóiratot. Kortársaival ellentétben gyanakodva tekint a nagyszerkezetekre, a hosszúversre. Versei sűrűek, intenzívek, mintha minden egyes szóba mondatokat vagy világokat tömörítene.

KATE CHOPIN (1851-1904) amerikai írónő. St. Louisban született Katherine O'Fla-herty néven, gazdag, eredetileg ír emigráns kereskedőcsaládban. Novelláskötetei (Bayou Folk és a Night In Acadie), amelyeket a "local color" jegyében írt, hamar népszerűvé tették az olvasóközönség körében. Fő műve Az ébredés (eredeti címén: The Awakening), amelyben egyértelműen fellelhető Maupassant hatása, és a szimbolizmus, az impresszionizmus, a realizmus és a naturalizmus elemeit ötvözi.

THEODORE DALRYMPLE brit író, újságíró, orvos.

ROBERT DUNCAN (1919-1988) Amerikai költő. Habár következetesen a saját útját járta és tudatosan építette egészen egyedi életművét, a Black Mountain iskolához szokták sorolni. Fenntartás nélkül hitt a költészet mágikus hatalmában, innen verseinek gyakran ráolvasásszerű, különös atmoszférája.

GAJTO GAZDANOV (1903-1971) oszét származású orosz prózaíró, tizenhat évesen önkéntesként csatlakozott Vrangel hadseregéhez, a Krímben harcolt, majd Isztambulba menekült. 1923-ban Párizsba utazott, gőzmozdonyt mosott, a Citroën autógyár munkása volt, majd tizenkét évig taxizott (kilenc regényéből négyet, harminchét elbeszéléséből huszonnyolcat ekkor írt meg). Négy évig a Sorbonne bölcsészkarán tanult. Első regényével - Vecser u Kler (1930, Egy este Claire-nél) bekerült az orosz emigráns irodalom élvonalába. A háború alatt csatlakozott a francia ellenálláshoz, ekkor írta két nagy sikerű "metafizikai krimijét": Prizrak Alekszandra Volfa (Alekszandr Volf kísértete), Vozvrascsennyije Buddi (Buddha visszatérése). 1953-tól haláláig a Szabadság Rádió szerkesztője volt.

HERMANN HESSE (1877-1962) német író, költő. 1923-tól svájci állampolgár volt. Több irodalmi kitüntetést kapott, 1946-ban Nobel-díjat. A XX. század egyik legjelentősebb regényírója, a polgári hagyományok letéteményese. Magyarra az 1910-es évek elejétől fordítják.

JARKKO LAINE (1947-) finn író, költő, a középnemzedék legjelentősebbnek tartott lírikusa, a Finn Írószövetség elnöke és a Parnasso című folyóirat főszerkesztője. Eddig tizenhat verseskötete jelent meg, köztük az 1989-es Oodi eiliselle sanomalehd lle és az 1991-es Píhä maannantai. Itt közölt versét a Savukkeen sininen ajatus című kötetből vettük, amely 1997-ben jelent meg Helsinkiben, az Otava kiadónál, eredeti címe: Syntymäpäivärruno.

CLAUDIO MAGRIS olasz író, irodalomtörténész, műfordító, a német és az osztrák irodalom európai hírű tudósa. 1939-ben született Triesztben. A trieszti egyetemen tanít. Ibsen, Kleist és Schnitzler műveit fordította olaszra, számos tanulmányt és tanulmánykötetet publikált. Magyarul is olvashatók A Habsburg-mítosz a modern osztrák irodalomban és Duna című munkái. Lapunk 2001/3. számában közölt egy részletet Microcosmi (Kisvilágok) című könyvéből, amely 1997-ben, a megjelenés évében Strega-díjat kapott. A most közölt szöveg az Utopia e disincanto című kötetből való (Garzanti, 2001).

CHARLES OLSON (1910-1970) Amerikai költő, esszéista. Anyai ágon ír, apai ágon svéd. 1951 és 1956 között a Black Mountain College rektora. Korábban éveket töltött Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, a maja indiánok között, akiknek ősi élet- és művészetfelfogása döntően befolyásolta gondolkodását. Jelen számunkban közölt esszéje, amelynek eredeti címe The Hu-man Universe, az amerikai posztmodern egyik alapműve. Válogatott versei Szőcs Géza fordításában idén jelennek meg magyarul a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadónál.

DÁN PÁGISZ (1930-1987) a modern héber irodalom egyik klasszikusának számít. A bukovinai Csernovicban született. Gyerekként koncentrációs táborba került. Nem sokkal az államalapítás után került Izraelbe. Hiszi és vallja, hogy a költő a lehetetlenre vállalkozik, amikor megkísérli felfogni és feldolgozni a bűn felfoghatatlanságát. Págisz nem küzd identitásproblémákkal, s legkevésbé sem bibliai poéta - az emberi azonosság és az isteni akarat kérdése viszont csaknem állandóan foglalkoztatja. Ugyan mi lehet a Mindenható szándéka a még befejezetlen teremtésben, amelyben egyszerre van jelen a gyalázat, az Úr irgalmassága és a végtelen magány? Págisz első kötete 1949-ben jelent meg, 1987-ben bekövetkezett haláláig középkori héber irodalmat tanított a jeruzsálemi héber egyetemen.

SALVATORE QUASIMODO (1901-1968) Nobel-díjas olasz költő. 1919-ben hagyta el szülőföldjét, Szicíliát, amely mindvégig költészete ihletője maradt. Róma, Firenze, Milánó voltak életének állomásai. 1930-ban jelent meg első verseskötete (Acque e terre). 1934-től Milánóban kapcsolatba kerül írói és művészi körökkel, az Il Tempo hetilap munkatársa lesz. 1938-ban Poesie (Költemények) címen jelennek meg újabb versei, együttműködik a hermetizmus letteratura című folyóiratával, görög lírikusokat fordít olaszra. 1941-től egészen haláláig olasz irodalmat tanít a Giuseppe Verdi Konzervatóriumban.

JOYDEEP ROY-BATTACHARYA 1962-ben született Indiában. Kalkuttában végezte el az egyetemet, Amerikában doktorált politikai filozófiából, majd a rendszerváltások idején Kelet-Európában járt tanulmányúton. Budapesten mindössze négy napot töltött, de eldöntötte, hogy első regényének ez lesz a színhelye. Ez végül is 1988-ban jelent meg, magyarul pedig - A Gábriel Klub címmel - 2000-ben. Időközben többször járt Magyarországon. Jelenleg egy Németországban játszódó regényen, valamint egy esszéköteten dolgozik: ez utóbbiba szánja azt az írást, melyet számunkban rövidített formában közlünk.

ANNA ŒWIRSZCZYŃSKA (1909-1984) lengyel költő és drámaíró, a harmincas években kapcsolódott be az irodalmi életbe. Varsóban vészelte át a német megszállást, részt vett a felkelésben. A háború után Krakkóban telepedett le. Költészetét a szenvedésről szerzett rendkívüli tapasztalatok teszik hitelessé. A nyolcvanas évek első felében Miłosz Amerikában népszerűsítette, fontos antológiákban szerepeltette, a kilencvenes évek elején monográfiát írt róla. Jakiegoż to goœcia mieliœmy. O Annie Œwieszcczyńskiej (1996, Micsoda vendégünk volt. Anna Œwirszczyńs-káról) címmel. Néhány verse a Parnasszus 2000/3. számában olvasható.

ARJÉ SZÍVÁN izraeli költő 1929-ben született Tel-Avivban. A héber avantgardisták egyik jeles alakjaként eddig több mint nyolc verseskötetet jelentetett meg. Számos versét arabra is lefordították. A világ megváltoztatható, hirdeti Szíván, kivált annak, akinek van bátorsága, hogy a reménytelenség, a széthullás közepette is nyíltan szóljon érzelmeiről.

MILAN VINCETIČ szlovén költő, író, 1957-ben született Muraszombaton. 1981 óta publikál. Első önálló verseskönyve, a Zanna, 1983-ban jelent meg. A kilencvenes években négy novelláskötettel és két regénnyel jelentkezett. Legújabb verseit Balta címmel a közeljövőben adja közre.

LOUIS ZUKOFSKY (1904-1978) Amerikai költő, orosz bevándorlók gyermeke. A modernista mozgalom, az objektivista költészet központi figurája. Kompozíciós technikája megelőlegezi a Black Mountain költőinek versszerkesztését, meghatározó hatást gyakorolva rájuk. Olson és Creeley - Ezra Pound, T. S. Eliot, William Carlos Williams és Wallace Stevens mellett - a század legjelentősebb amerikai költői között emlegették.

LINKEK:

ALBERT GÁBOR: A lineáris ember.

ARSENIJEVIĆ, VLADIMIR: Mexico - Xhevdet és én.

BAJRAJ, XHEVDET versei.

BARAKA, AMIRI (LEROY JONES) versei.

BESZER, JÁÁKOV versei

BOLLOBÁS ENIKŐ: Iskola a hegyek közt: a Black Mountain College ethoszáról.

CHOPIN, KATE: Ébredés.

CREELY, ROBERT: versei.

DUNCAN, ROBERT: versei.

GAZDANOV, GAJTO: Salome.

HESSE, HERMANN: Az európai.