inaplo mutató

KÜLFÖLDI SZERZŐINK

ANATOLIJ AZOLSZKIJ (1930) orosz prózaíró. A leningrádi Frunze Haditengerészeti Akadémián végzett, majd két év szolgálat után távozott a fekete-tengeri flottától, és mérnökként dolgozott tovább. Az első komolyabb műve Sztyepan Szergejevics című regénye cenzurális okok miatt csak húsz év késéssel, 1987-ben jelent meg, egy időben Hosszú lövés című második regényével. Történelmi témájú elbeszélései gyakran a dokumentarizmus eszközeit is felhasználva a kegyetlenségig lecsupaszítottak és könyörtelen logikával viszik végig a szerzői elképzelést, regényei és kisregényei pedig a cselekmény fordulatosságával, dinamizmusával tűnnek ki, szinte az abszurdig fokozva az események lehetséges összekapcsolódásának tekervényes láncolatát. Ez jellemző legnagyobb elismerést kiváltó írására, A sejt című regényére is, amely - a már említett jellemzőkön túl - elsősorban kísérleti jellegű elbeszélő stílusáért 1997-ben orosz Booker-díjat kapott.

THEODORE DALRYMPLE brit író, újságíró, orvos.

PAAL BREKKE (1923-1993) norvég költő, író, műfordító és kritikus, a modern norvég költészetnek, Rolf Jacobsen mellett, legnagyobb hatású központi alakja és megújítója. Fiatal diákként Svédországba menekült a német megszállók elől, s első verseskötete is ott jelent meg 1942-ben. Az irodalmi érdeklődés középpontjába azonban 1949-ben kiadott Skyggeboksing (Árnyékbokszolás) című negyedik versgyűjteményével került. Eliot és Ezra Pound örökségét, valamint a negyvenes évek svéd lírai hangvételét (fyrtiotalismen) fejlesztette tovább. Költészete líraiság és intellektualizmus egyéni hangú keveréke. Kötetei közül a Roerne fra Ithaca (1960, Ithakai evezősök), a Det skjeve smil i rosa (1965, Ferde mosoly rózsaszínben) és az 1994-ben megjelent Ostinato a modern norvég költészet központi műveinek számítanak, de kísérleti regényei is jelentősek. Petőfitől a modernekig számos magyar költő verseit ültette át norvégra. Itt közölt verseinek eredeti címe: En sort badedrakt pa snoren, Hver natt drömte hun, Kom etter!

PHILIPPE DJIAN francia regényíró. 1949-ben született, generációjának legolvasottabb és egyben egyik legvitatottabb, legrejtélyesebb írója. Legnagyobb sikere az 1985-ben megjelent, később magyarra is lefordított 37,2° le matin (37,2 ° reggel), amelyből Jean-Jacques Beineix 1986-ban ugyanilyen címmel forgatott filmet. A filmet Magyarországon Betty Blue címmel mutatták be. Hosszabb ideig élt az Egyesült Államokban, Olaszországban és Svájcban, korábban volt dokkmunkás, autópálya-alkalmazott és raktáros, jelenlegi kiadójánál, a Gallimard-nál. Példátlan népszerűsége ellenére nem kedveli a közszereplést, kevés interjút ad, a rá vadászó újságírók alig tudják becserkészni. Regényeiben központi szerepet kap az alkotás nehézsége, a férfi-nő valamint író-külvilág kapcsolata, csaknem minden főhőse író. Néhány regénye: Bleu comme l'enfer (Kék, mint a pokol), (Bernard Barrault, 1983), Assassins (Gyilkosok), (Gallimard, 1994), Vers chez les blancs (A fehérek háza felé) (Gallimard, 2000). Novellái a 50 contre 1 (50 az 1 ellen) (Bernard Barrault, 1981), Crocodiles (Krokodilok) (Bernard Barrault, 1989) című kötetekben láttak napvilágot.

ROBERT HASS Amerika koszorús költője 1996-1997-ben. Megkapta a Nemzeti Könyvkritikusok Díját. Négy verses- és egy esszékötet szerzője. Angol irodalmat tanít a Berkeley Egyetemen. Jelen számunkban szereplő versei a Field Guide (Mezei útikönyv) című kötetéből valók. Eredeti címük: Counterpane: Grandfa-thers's Death; Assassin.

MARTIN HEIDEGGER német filozófus.

ZBIGNIEW HERBERT (1924-1998) a XX. század egyik legnagyobb lengyel költője és esszéistája. Régóta van jelen a magyar irodalomban, verseit többek között Nagy László és Weöres Sándor fordította magyarra. 1987-ben megkapta a Bethlen Alapítvány díját. Magyarul megjelent verseskötetei: Az angyal kihallgatása (1979), Az ízlés hatalma. Válogatott versek (1998).

KONSZTANTINOSZ PETROSZ KAVAFISZ (1863-1933) az újgörög költészet legnagyobb alakja. Gazdag alexandriai görög kereskedőcsaládból származik, apja halála után, 1872 és 1879 között anyjával Liverpoolban élt. Kereskedelmi iskolát végzett, egy ideig Konstantinápolyban tartózkodott, majd újságíróskodott, 1892-től pedig nyugdíjba vonulásáig hivatalnokként élte külsőleg eseménytelen életét, melynek némi változatosságot mindössze két görögországi útja adott. Szülővárosában, Alexandriában halt meg, gégerák vitte el. Kis terjedelmű életművéből két, 1904-es, illetve 1910-es kötete mellett pár vers látott még napvilágot külön lapokra nyomtatva. A versek jelentős része publikálatlan maradt. Kiadott verseinek többségét a magyar olvasó Vas István, Somlyó György (Barbárokra várva, ill. Kavafisz versei. Lyra mundi, 1968) és Képes Géza fordításában ismerte meg. Korai és kiadatlan költeményeiből Papp Árpád ültetett át néhányat magyarra. Az itt közöltek G. P. Szavvidisz szövegkiadásán alapulnak (Krimmena piimata 1877; - 1923. Ikaros Publications. Athén, 1993), szövegüket az eredetivel Mohay András vetette egybe.

AYLA KUTLU (1938-) török írónő. Az Ankarai Egyetem Politikai Tudományok Karán végzett 1960-ban, a társadalmi bajokra és az emberi lélek rezdüléseire egyaránt érzékeny írónő. Regényeit, novellásköteteit, valamint gyerekeknek szóló műveit (regények, rádió-, ill. tévésorozatok) több irodalmi díjjal jutalmazták. E számunkban közölt elbeszélésének eredeti címe: Izinli, a Hüsnüyusuf Güzellemesi (Törökszegfű-virágének) című novelláskötetben (Bilgi Kiadó, Ankara, 1984) jelent meg.

FRANÇOIS-GUILLAUME LORRAIN francia író 1970-ben született, németből fordít, és három regénye jelent meg: L'éleve troublé (A megzavart tanítvány, Fayard, 1995), L'Équipier (A csapattárs, Fayard, 1997) és a Les Enveloppés (A bebugyoláltak, Stock, 1999). A Point című lap színikritikusa. Itt közölt írását, melynek eredeti címe Petit abrégé des figures scéniques du terrain de footbal, a Nouvelle Revue Francaise című folyóirat közölte.

SHARON OLDS amerikai költő, 1942-ben született. New York állam koszorús költője 1998-2000-ben. Megkapta a Nemzeti Könyvkritikusok Díját. Hat verseskötet szerzője. Lakóhelyén, a New York-i NYU egyetemen oktat kreatív irodalmat. Jelen számunkban szereplő versei a Blood, Tin, Straw (Vér, bádog, szalma) című kötetből valók. Eredeti címük: What is the Earth?, Know-Nothing.

MARY OLIVER amerikai költő, 1935-ben született. Pulitzer-díjas. Hat kötet szerzője. Jelen számunkban szereplő versei az American Primitive (Amerikai primitív) című kötetből valók. Eredeti címük: Web; Crossing the Swamp.

ROBERT PINSKY amerikai költő, író, műfordító, esszéista. Amerika koszorús költője 1998-1999-ben. Négy verses-, három próza- és két esszékötet szerzője. Dante és Czesław Miłosz fordítója. A bostoni egyetem irodalomprofesszora. Jelen számunkban szereplő versciklusa (City Elegies) The Figured Wheel (A díszes kerék) című kötetéből valók. Az ciklus verseinek eredeti címei: I. The Day Drea-mers; II. "Everywhere I Go, There I Am"; III. House Hour; IV. Street Music; V. Soot; VI. The Tuning.

ANTONIO TABUCCHI olasz író, műfordító, irodalomtörténész 1943-ban született Pisában. Pályája kezdetén portugál irodalmat oktatott a genovai egyetemen, és a portugál irodalom számos klasszikusának - kivált Pessoának - műveit ültette át olaszra. Szépírói munkássága kezdetén Piazza d'Italia című regényével keltett feltűnést. Itt közölt novellája, melynek eredeti címe Vagabondaggio, a Gioco del rovescio című kötetben jelent meg.

PETER SIMPSON a klasszika-filológia és filozófia tanára a New York-i egyetemen. Itt közölt esszéje a First Things című folyóirat 2001. májusi számában jelent meg.

PJOTR VAJL (1949) New Yorkban élő, rigai származású orosz irodalomtörténész és publicista. 1977-ben emigrált az Egyesült Államokba. Alekszandr Genisszel írt Édes anyanyelv. Az orosz irodalom aranykoráról (1998) című kötete magyarul is megjelent.

KURT VONNEGUT (1922-) amerikai író New Yorkban él. Sokat elmond magáról e számunkban közölt írásában. Előszeretettel foglalkozik fantasztikus témákkal. Magyarországon is igen sikeres a második világháborús drezdai szőnyegbombázásról írt, Az ötös számú vágóhíd című regénye (magyarul a Nagyvilágban jelent meg először). A most közölt írás a Virágvasárnap című "önéletrajzi kollázs" fejezete; a könyvet a 2002. évi könyvhétre jelenteti meg a Maecenas Kiadó. A fejezetet jelentéktelen rövidítésekkel közöljük.

LINKEK:

AZOLSZKIJ, ANATOLIJ: Szabadság és egyenlőség.

BREKKE, PAAL versei.

DALRYMPLE, THEODORE: Elhallgatás vagy őszintétlenség, Rattigan vagy Pinter.

DJIAN, PHILIPPE: Mint apám halálakor

HASS, ROBERT versei.

HEIDEGGER, MARTIN: Idő és lét.

HERBERT, ZBIGNIEW versei.

KAVAFISZ, KONSZTANTINOSZ: versei.

KORCSOG BALÁZS: Bezetés Heidegger Idő és lét-előadásához.

KUTLU, AYLA: Eltávozáson.

LORRAIN, FRANÇOIS-GUILLAUME: A futballpálya színpadi figuráinak kis gyűjteménye.