inaplo mutató

Külföldi szerzőink

MARGARET ATWOOD kanadai írónő.

LOUIS DE BERNIERES brit író 1954-ben született. A regénye alapján készült Corelli kapitány mandolinja című filmet nagy sikerrel játsszák a mozikban.

DIDIER BLONDE francia prózaíró 1953-ban született Párizsban, tanárként dolgozik. Első kötete 1985-ben jelent meg Gaz a tous les étages (Gáz minden emeleten) címmel. Dokumentum-fikciójának, a Le nom de l’inconnue-nek (1988, Az ismeretlen lány neve) narrátora egy 1901-ben a Szajnából kihalászott, vízbe fulladt leány nyomába ered, aki már Supervielle-t és Claudelt is írásra késztette annak idején. Legújabb regénye, a Faire la mort (2001, Tettetett halál) egy kiadói “néger”, egy mások önéletírásait javítgató, korrigáló, névtelen figura identitáskeresését állítja a középpontba. A szerző egyik novellája a Nagyvilág 1999/3-4. számában olvasható. Itt közölt írása a Les Voleurs de visages (1992, Arctolvajok) című tanulmánykötet része.

CSIEN CSUNG-SU (1910-1998) kínai író, irodalomtörténész. A hazájában megszerzett diploma után Oxfordban és a Sorbonne-on tanult, majd hazatért és egyetemen oktatott egészen a kommunisták hatalomra kerüléséig. Talán az egyetlen valóban kiváló kínai gondolkodó, aki óriási műveltsége, ironikus stílusa és az új Kína képviselőivel szemben tanúsított kompromisszumkötési képtelensége ellenére hazájában és életben maradt. Regénye, a Kínában évtizedekig és nálunk máig tökéletesen ismeretlen Körbevett város (1947) az egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) modern kínai nagyregény. Ötkötetes esztétikai tárgyú fő művét, a Guan Zhui Biant veretes klasszikus kínai nyelven írta, többek szerint azért, mert így a kultúráért felelősök egy szót sem értettek belőle. Az ablak című írás a Hsziecai zsensengpiensan című 1939-ben kiadott kötetből való.

AUREL DUMITRAŞCU (1955-1990) román költő. Megjelent kötetei: Fuirtunile memoriei (Albatrosz, Bukarest, 1984), Bibliotece din Nord (Cartea Românescă, Bukarest, 1987), Mesagerul (Canova, Iaşi, 1992), Tratatul de eretica (Timpul, Iaşi, 1995). Itt szereplő versei a Biblioteca din Nord (Az északi könyvtár) és a Mesagerul (A hírnök) című verseskötetekből valók. Eredeti címük: Romanţa în si, Urme de ploaie pe gură, Mesagerul.

DOUGLAS DUNN (1942) a skóciai Inchinnanben született, a Hull Egyetemen tanult. Egy darabig könyvtárosként dolgozott, majd szabadúszó író lett. 1984-ben visszaköltözött Skóciába, jelenleg a St. Andrews Egyetem angol tanszékét vezeti. A kortárs angol nyelvű líra egyik meghatározó alakja. Itt közölt verseinek eredeti címe: Men of Terry Street; The New Girls; The Witch-girl; Lamp-posts.

LARS GUSTAFSSON (1936) neves svéd költő, író, irodalomkritikus. A University of Texas bölcsészprofesszora, a germán nyelvek tanára. Több tucat verseskötete, novellagyűjteménye, regénye jelent meg eddig, melyeket szinte minden kultúrnyelvre lefordítottak. Egész sor rangos hazai és külföldi díjat elnyert. Boldog emberek című novelláskötete, melyből a fenti írás való a Széphalom Könyvműhely gondozásában lát majd napvilágot.

MARIAN KEYES az írországi Limerickben született 1963-ban. Jogi egyetemet végzett, majd Londonba költözött, ahol eleinte pincérnőként dolgozott, majd egy könyvelőirodában helyezkedett el. Harmincévesen kezdett novellákat írni, majd kiadója kérésére regénnyel próbálkozott. Regényei: Watermelon (1995), Lucy Sullivan Is Getting Married (1996), Rachel’s Holiday (1998), Last Chance Saloon (1999) és a Suchi for Beginners (2000). Jelen számunkban az elismerten legérettebb, legsikerültebb Last Chance Saloonból közlünk egy részletet.

ANTONI LIBERA (1949) lengyel regényíró, műfordító, rendező és kritikus a Varsói Egyetemen végzett. Lefordította Beckett minden drámáját; darabjait Varsóban, Londonban, Dublinban és New Yorkban állította színpadra. Egyetlen regénye, A Madame (2000) magyarul is megjelent.

VALERIO MAGRELLI olasz költő 1957-ben született Rómában. A pisai egyetemen tanít francia irodalmat, több napilapnak és folyóiratnak dolgozik rendszeresen. Az Einaudi kiadó háromnyelvű irodalmi sorozatának szerkesztője. Válogatott versei Poesie et altre poesie címmel 1996-ban jelentek meg az Einaudinál. 1999-ben ugyanez a kiadó publikálta Didascalia per la lettura di un giornale című új verseskötetét.

MARIANA MARIN román költő 1956-ban született. Megjelent kötetei: Un război de o sută de ani (Albatrosz, 1981), Aripa secretă (Cartea Românescă, 1986), Au carrefour des grandes routes commerciales (Est, Párizs), Atelierele (Cartea Românească, 1990). Itt közölt verseinek eredeti címe: M. M., Plasa de apă, Casa morţii, Nachtlied.

VIOREL MUREŞAN román költő 1953-ban született. Megjelent művei: Scrisori din muzeul pendulelor (Albatrosz, 1982), Biblioteca de os (Dacia, Kolozsvár, 1991), Pietrele nimicului (Dacia, 1995), Ramele nordului (Dacia, 1998). Az itt közölt versek a Biblioteca de os (Csontkönyvtár) című kötetben, valamiant a Poesis költészeti folyóirat 1997/3-4. számában jelentek meg. Eredeti címük: Manualul bunului măcelar, Manevre, Oaspetele, Poetul, Rosa Canina, Pisica şi scribuli, Aducceţi-l pe Dante, Poveste de iarnă.

HEINZ PIONTEK német költő, prózaíró és esszéista 1925-ben született a ma Lengyelországban fekvő, felső-sziléziai Kreuzburgban. Nemzedékének egyik legjelentősebb alkotója, főként költészete jelentős. A mai német irodalom egyik élő klasszikusa. Fontosabb verseskötetei: Die Furt (1952, A gázló), Wasswemarken (1957, Vízjegyek), Tot und lebendig (1971, Holt és élő), Was mich nich loslät (1981, Ami nem hagy nyugodni), Helldunkel (1987, Világossötét), Morgenwache (1991, Reggeli őrség). Az itt közölt versek a Morgenwache című kötetből valók.

PETRU ROMOŞAN román költő 1957-ben született. Jelenleg Párizsban él, 1992 óta francia állampolgár. Megjelent művei: Ochii lui homer (Dacia, 1977), Comedia literaturii (Albatrosz, 1980), Rosa Canina (Cartea Românescă, 1928).

TOMAS TRANSTRÖMER a kortárs svéd líra legkiemelkedőbb egyénisége1931-ben született Stockholmban. Szakmáját tekintve pszichológus, de tizenhét éves kora óta ír. Több éven át lapot is szerkesztett. 1954-ben 17 dikter (17 vers) címmel megjelent első kötetét számos újabb követte. Munkásságáért egy sor jelentős hazai és külföldi díjban részesült, Nobel-díjra is felterjesztették. Verseit negyvenhat nyelvre fordították le. Számos magyar költőt tolmácsolt svédül, magyarul 2001-ben jelent meg verseskötete a Széphalom Könyvműhely gondozásában, Mervel Ferenc válogatásában, 117 vers címmel.

MIHAIL VELLER (1949) orosz író. Főbb művei: A vot tye sis (1994, Nesze neked fityisz, Vagriusz kiadó, Moszkva); Legendi Nyevszkogo Proszpekta (A Nyevszkij Proszpekt legendái); Pravila vszemogusesztva (A mindenhatóság szabályai); Szamovar (Szamovár) - mindhárom kötet az Objegyinyennij Kapital kiadónál jelent meg, 1997-ben. Mihail Veller elbeszéléseiben, nagyobb lélegzetű prózai műveiben a jó svádájú, áradó mesélést, szövegmondást állítja vissza jogaiba. A szovjet történelem jelentősebb, jellemző eseményei, a hétköznapok jellegzetes mozzanatai, színei, ízei támadnak életre anekdotáiban, ál-anekdotáiban. Olykor nagyon sajátos nézőpontból láttatja az eseményeket. Például a Szamovár című, regény terjedelmű művének “szamovárok”, azaz kéz és láb nélküli emberi csonkok a “hősei”, akik egy speciális intézetben vegetálnak. A Szovjetunió legkülönfélébb, a csecsenföldi háborúig terjedő háborúinak, katonai kalandjainak áldozatai ők, beszélgetéseikből megismerjük az események tényleges történelmi hátterét, a színfalak mögött, a harctereken és a való életben lezajlott történéseket. E számunkban közölt írásait a Legendi Nyevszkogo Proszpekta (Objegyinyennij Kapital, Szentpétervár, 1997) című kötetből válogattuk.

MATEI VIŞNIEC román költő 1956-ban született, 1987 óta Párizsban él. Megjelent művei: La noapte va ninge (Albatrosz, 1980), Oraşul cu un singur locuitor (Albatrosz, 1982), Înţeleptul la ora de ceai (Cartea Românescă, 1984), Ţara lui Gufi (Ion Creangă, Bukarest, 1991), Cafeneaua pas-parol (Fundaţia Culturală Română, 1992). Itt közölt verseinek eredeti címe: Întîmplări în gara craşului, O amintire, Noi, colecţionarii, Tîrziu de tot, A fost găsit un mort.